Együtt....
Te vagy, és én is vagyok
együtt a halhatatlanok
hitem a hited, s hiteddel
hiszem, hogy amikor te égsz
a purgatórium tisztító tűzén,
veled pirulok, én is tisztulok
mikor engem érnek el a lángok
nevemet, majd hangosan zenged
megáldod, mert belőlem nyersz
tisztaságot, s ők hiába átkoztak
sártengerben hiába forgattak
elüldöztek minden esélyt
meggyilkoltak minden reményt
s te mégis voltál, én is voltam
..velem háltál, veled háltam..
kék és sárga, sárga és kék
fény és árny, árny és fény
gőg és alázat, alázat és gőg
vészes, sötét gomolyfelhő
szellő lágyan simogató
szirom üde és kókadó
bárányból farkas, farkasból bárány
ahol te álltál, én is ott álltam
véres kavics, fényes gyémánt
csönd és üvöltés, jaj kiáltás
magány és társ, társam a magányom
rád találtam, magányomat feloldom
...oldom a csomót, kibogoztalak
bánatodból bársonyommal
feltámasztottalak, fürdettelek
udvarom fényében…
szőlőből az óbor, az újbor
éltető nedű mit kortyolgatok
szelíd a gesztenye, kék a tenger
lelkem a lelkedben nem enged el
amíg te leszel, én is vagyok
együtt a halhatatlanok.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.