Kint fakó felhőket vonszol a táj,
dolmányos varjú próbálja lustán
ében szárnyait, bent kovászt
keleszt a félhomály, dunsztos
a csend, de régen jártam itt!
Ősz van. Az emlékezés napja,
az ablakban apró mécses ég,
viháncoló lángja gyászba van.
A tiszta szobában halott csoszog,
vadalma arca ránctalan.
