| KIEMELT AJÁNLATUNK |  |
| Új maradandokkok |  |
| FRISS FÓRUMOK | |
| FRISS NAPLÓK | |
| VERSKERESő |  |
| SZERZőKERESő | |
| FÓRUMKERESő | |
|
Földes Atilla
A blues az enyém
Mélyen vágtál belém
Rajtad túl nem jutok
Hegednek a sebek
Mégis darabokban vagyok
Viselem látszólag
Akár a nagyok
De belül, édes, én is csak
Emberből vagyok
Minden este, éjjel
Egy dologtól félek
A távolságban elveszek
S elveszítlek téged
Reggel, persze rájövök
Mindez agyszülemény
Nem veszíthetlek el
Hisz' sosem voltál enyém
Mégsem vagyok nincstelen
Bár elkerül a fény
S vérzik a szívem
De a blues az enyém
S ha nem tudok írni
Szépet és nemeset
Vajúdok majd bluest
Mocskosat, véreset
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
|
|
|
|
