Nézd!
Lefagyott a lábam.
Nézd!
Milyen az ajkam,
fázósan remeg,
mint megázott fűzfa a parkban.
Nézd!
Kezeim sem érintenek már,
Szemeimben a csillogás
csak a jégre vár.
Nézd!
Hideg kalickába estem,
lényemmel a világot is
lilára festem.
Nézz!
S símítsd meg kőkemény arcom,
s ha akarod
a te testedet is lefagyasztom.
