Éjfél elõtt

I.
Aludj csendben édes, én vigyázok reád
Álmod legyen édes, nem a te hibád
Hogy álomra csábít egy éjszaka
Reméltem egyszer te is elcsábítsz valaha
De már ezt nem teszem
Ez nem megy már nekem

II.
Éjfél előtt tíz perccel kimegyek az erkélyre
Üres fejjel és szívvel járok a végére
Mit tettem, mit feledtem. Írom. És a sorok
Ömlenek a papírra, mint részegre a borok

Éjfél előtt hét perccel imádkozom csendben
Egy nevenincs Istenhez hamis hiedelemben
A semmit ajánlom fel egy dobozka semmiért
Belül néma vagyok. Ereimben a vér

Lüktet. Négy perc múlva üt az óra
Már dőlne a kártyavár, térnék nyugovóra
Nem hagy nyugodni a lelkiismeret
Hogy éltemben egy éjjelt sem tölthettem el veled

Egy perc múlva éjfél van, lépdes a mutató
Végére értem, szerelem nélkül nem jó
élni, most meghalok érted
Felállok, újra s újra lépek és csak lépek…

III.
Aludj csendben édes, én vigyázok rád
Szellemem majd megmondja, nem a te hibád
Hogy elívott engem az éjféli óra
Remélem szerelemben térsz majd nyugovóra
Valaki mással
Egy igazi társsal







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Publikálva: -, -
Kötetben: - (-, -)
Kiadó: -