Az istent játszó ember

Elértünk egy ponthoz,
Ahonnan nincs visszaút,
Nem állítja már meg,
Szép szó a háborút.

Végzetünkbe, mint üstökös,
Száguldunk egyenest,
Nem térít el semmi,
A reményt ne keresd!

Értékes életünk,
Az eső mossa el,
Üvöltve kérdezünk,
De senki nem felel.

Kell nekünk pont most
Istent játszanunk,
Merész halandók!
Bűnhődni fogunk.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.