Adamcsik Norbert : Búcsú az élettõl.

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2835 szerző 38292 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Németh Bálint
  Extrasystole
Új maradandokkok

Vasi Ferenc Zoltán: Csillagvágyak hajnallatig
Gyurcsi - Zalán György: rétegvers
Tóth János Janus: Ébredő berek
Zsolt Szakállas: FORTYOGÓ MESÉK ÁTITATNAK
Vezsenyi Ildikó: Kell nekem
Kiss-Teleki Rita: doboz
Szilasi Katalin: Elrejtőzve
Vajdics Anikó: Mozgásban
Pataki Lili: Talán majd Máté (javított)
Tóth Gabriella: Holnap
FRISS FÓRUMOK

Vezsenyi Ildikó 1 órája
Gyurcsi - Zalán György 2 órája
V. Szabó Mátyás 1 napja
Vasi Ferenc Zoltán 1 napja
Csurgay Kristóf 1 napja
Kiss-Teleki Rita 2 napja
Ötvös Németh Edit 2 napja
Bátai Tibor 2 napja
Gyors & Gyilkos 3 napja
Varga Árpád 4 napja
Tóth Gabriella 5 napja
Farkas György 5 napja
Tóth János Janus 6 napja
Kosztolányi Mária 7 napja
Cservinka Dávid 7 napja
Bara Anna 7 napja
Szilágyi Erzsébet 8 napja
DOKK_FAQ 9 napja
Karaffa Gyula 11 napja
Szilasi Katalin 14 napja
FRISS NAPLÓK

 Sáfély 1 órája
Minimal Planet 3 órája
A vádlottak padján 6 órája
az univerzum szélén 8 órája
ELKÉPZELHETŐ 13 órája
nélküled 19 órája
A HÁRMAK 1 napja
PÁLÓCZI: BRÜSSZELI CSIPKE 1 napja
Bátai Tibor 2 napja
Zúzmara 2 napja
PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN II. 2 napja
Hetedíziglen 2 napja
Bara 2 napja
Luca 3 napja
Baltazar 3 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Adamcsik Norbert
Búcsú az élettõl.

Megöregedtem, eljárt felettem az idő,
Érzem a halál hamarosan én értem is eljő.
Tudom, hisz szemem homályos, kezem remegő,
Vár már végső nyughelyem, a csöndes temető.

A föld, melyben testem végleg megpihenhet,
Hol porhüvelyem lelhet végső menedéket,
Mert porból vagyunk, s porrá leszünk,
Ez az örök szabály, melyet meg nem szeghetünk.

Ezért szeretteim, barátaim, immár Isten veletek,
Mert utolsó utamra indulok, honnét vissza nem térhetek.
Köszönöm azt a sok jót, s boldogságot, mit adtatok,
Melyet én már vissza nektek többé nem adhatok.

Köszönöm Istenem, hogy e földön emberként élhettem.
Ugyan csecsemőként kezdtem, de idővel férfivé érettem,
Megnősültem, s feleségemmel gyermekeket nemzettem,
De becsületben őket, kedvesemmel felneveltem.

Öregszem, s az idő egyre csak múlik,
Az a kevés ősz hajam is lassanként kihullik.
Nem vagyok oly erős, mint ifjú koromban,
Feleségem korán meghalt, nem tarthatom két karomban.

Lassanként a föld lesz új otthonom, hova megtérek.
A halál kopogtat, ajtót nyitok, de tőle nem félek.
Kaszás helyett elhunyt szerelmem áll előttem.
Kezét nyújtja. Megfogom. Testemet elhagyja lelkem.

Innentől egy másik élet veszi kezdetét,
Tán egy szebb, s jobb, boldogabb szellemi lét,
De szívemben őrzöm hosszú emberi múltamat,
S a Mennyig kísér majd a sok régmúlt, boldog pillanat.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.



Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
2019-11-01 10:46 Francesco de Orellana
2019-10-28 10:21 Kosztolányi Mária
2019-10-07 16:11 paricska
2018-12-07 20:19 u.a.
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2023-03-21 14:47   Új fórumbejegyzés: Vezsenyi Ildikó
2023-03-21 13:27   új fórumbejegyzés: Gyurcsi - Zalán György
2023-03-21 12:31   Napló: Minimal Planet
2023-03-21 09:23   Napló: A vádlottak padján
2023-03-21 09:22   Napló: Sáfély
2023-03-21 08:12   Napló: Minimal Planet
2023-03-21 07:07   Napló: az univerzum szélén
2023-03-21 02:44   Napló: ELKÉPZELHETŐ
2023-03-20 23:38   Napló: Sáfély
2023-03-20 23:13   Napló: Sáfély