Elmerülve
köszönök mindent és elnézést hálátlanságomért
kár hogy csak szavakkal tudok szeretni
kár hogy ti nem szószerelemre vágytok
elmegyek most mert így is soká maradtam
túl sok kárt okozott rövid ittlétem
túl sok kárt tettem magamban is vele
nem szeretnélek hibáztatni de gyáva vagyok
magam helyett téged mártalak majd be
magam helyett fő húsod a tüzes rőzsén
elvesztetted az időt mit belém fektettél
átvertük egymást és vesztegettük bizalmadat
átvertük egymást és még most is kába vagyok
engedd hogy keresselek oktalanul ne kérdezz
mint a múltkor a parkban a fák körül
mint a régi képeinken te meg a tengerszem
most hogy már beteltél dobált szavaimmal
végre elhallgatok mert csendben szebb vagy
végre némán nézhetem vonásaid
anélkül hogy folyton újraszóljak
anélkül hogy törnének cserepek
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.