bûntudat

te nem számítasz rám, titokban surranok,
mikor védtelen leszel, és kiszolgáltatott,
anyád noradrenalinjába elsőként érkezem,
ott leszek fogantatásodkor, s érzel majd a
magzatvízben, beléd költözöm, mindig veled
leszek, hozok depressziót, csüggedést és
sötétséget, fájdalmad is lesz, szenvedni
is fogsz, s hogy takarj engem, álmokhoz
nyúlsz majd és droghoz, s ha már fásult
leszel, reménytelen, hiába minden, kiút
nincsen, lelked kicsavarom és magadra
hagylak, de veled marad az üresség és a
hiány, hát ne áltasd magad, elmondtam,
mi vár rád, s már vissza sem fordulhatsz.









Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.