Töredék a
A halánték deres immár... - egy fenét,
a halálról most, alig 20 évesen
még a matematikánál is keve-
sebbet sejtek. ő nem hív, s én nem keresem...
árnyék az élet mely a sötétbe visszaszédül,
s ha majd hátamon isten fognyoma mélyül,
nem fájok, ropogok szófogadóan.
de egy hosszabb versben - 15 sorban? -
sem írhatnám meg, csak a félelemtől
összeégett lelket, ezt tudom. és még
hogy itt, bennem van. vár évek óta. oly
mélyen belémívódva
mint az öreg kelmefestők lábába a kékség.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
