Levelek és lárvák
A parton álltunk. Te csak nézted, hogy húznak el levelek és lárvák,
s nem értetted, miért jön napra éj.
Akartalak újra – azt mondtad tévedés.
Tudtam, mást szeretsz, s ő viszont, de csak seggbe, mint az urak.
Megváltoztál, csak hajad fonja gyökérként át az időt.
S ím, látod, az ősz nem hazug, álljunk bár ugyanott év-év után,
csak te nézed, hogy húznak el levelek és lárvák.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
