Se hall, se lát
Ha többé nem látnálak
Biztosabban mondhatnám
Ha valahova várnálak,
Kétségbe is vonhatnám,
De tudja ég, hogy csináltam
Valahol leraktalak
Futottam tovább zihálva
Magadban otthagytalak
Se hall, se lát
Se baj, se kár
Elrohantam, mit számított
Leginkább neked semmit
Annyi buta hit ámított
Hát nem is bírtam ennyit
Így lett vége, sose bánjuk
Neked nincs is mit bánni
Lesz még így se, sose szánjuk
Már nekem sincs mit szánni...
Itt a vége.
Ez a vége.
Sose hittem volna, mégis,
Kinőtted istenségedet
Az imádott, vágyott, tisztelt,
Szép bálvány-mesterségedet
Szobrocskád elé kiálltam
És elrepesztettelek
És tudja ég, hogy csináltam
De elfelejtettelek.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
