Hitetlenek háborúja

Hitetlenek háborúja
1848 emlékére

Vicces.
Nem gondolod?
Itt ülünk, s költői sorokat
Pingálva hiszünk egy szebb korban.
Ki más tenné ezt, ha nem mi?
Ha úgy tetszik: lusta vagyok harcolni.
Könnyebb ülni s egy mocskos papírra
Szent Szavakat körmölni.
De kinek is? Neked? Nekem?
A kék toll alássan leír mindent,
Neki oly értéktelen az egész.
Bár Ő többre tarja, mint akinek szánom…
Ha már a harcnál tartunk:
A tollak meg a Tinták tudnak háborúzni?
Tudnak csatázni a Karddal meg a Fegyverrel?
Régi Nagyok is ezt tették…
…csak harcoltak a Négysorosaikkal.
Mindig, mindenért, senkinek. Ért valamit?
Döntsd el te.
A Toll, s annak tudatos – vagy Isten ment-
Céltalan használata békére int.
Naná. Aztán letesszük, s rohannánk
Az első használható ágyúhoz. De nem.
Mert talán a költők hisznek abban,
Amit leírnak. A Tollban, a Tintában.
De Isten sem strófákban ír.
Vagy mégis…?






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.