Bál után

Ingó csapáson imbolygok az éjben,
Még itt zsong a fülemben a tánc ritmusa,
Hallom kedves hangod: Sokat ittunk ma?!!
Most tölgykoronák lengnek fölöttem az égen.

Egy-két-hár, egy-két-hár! Nem leszünk veszélyben.
Nem hallod? Zeng, harsog a szerelem himnusza!
Aula sötétjén, légy enyém itt, nosza!
Hiszen mind a ketten vágyunk erre régen.

Eltűnt a lány, bús, baljós mámor szaga áztat,
Mégis úgy érzem, hogy isten vagyok.
Isten vagyok s az áldozat ,- ez régi szabályzat,-

Egy hamvasan szőke kis földi lányka,
Legyenek bár buja bűneim nagyok,
Csak vágyam hűljön, mint csonkig égő fáklya.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.