Nem költõk között

kell valami transzcendentális
mondják
s nem értem, hogy ilyenkor
miről beszélnek, mert
valami nagy, ritkán átélhető
és jelentőségteljes
dolgot akarnak kifejezni ezzel

az arcuk titokzatos lesz
megváltozik a hanghordozásuk
fontoskodva néznek rám
s legalább a hangulatukat rám
szeretnék erőszakolni
de én kitérek ez elől
mert félek:  nem tudják, hogy
mit is mondanak
s furcsa az is, hogy állandóan úgy
néznek rám mintha én se tudnám

pedig tudom, és én nagyon is
értem, hogy a transzcendentális
az egy egészen hétköznapi
úgyszólván minden napos
néha minden napszakos élmény

csak nem nekik!

ezért beszélnek róla annnyit
nagy szemeket meresztve hozzá
miközben lekezelően tekintenek rám
amiért hallgatok







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.