| | 
| 
id. Karlich János 
Szívem csücske
...csak meghallom hangját,
 a szívem elszorul,
 könnybe lábad szemem,
 az agyam elborul.
 Mit tehetnék érte!?
 Kutatom, keresem
 erőm birtokában,
 de én, csak szeretem.
 Betelni nem tudok!
 Olyan, mint egy csoda,
 kis lénye megfogott,
 nem feledem soha,
 mikor járni tanult,
 önerőből mindent
 megfogott, hogy lássuk,
 kudarcnak itt nincs hely.
 Minden rezdülését,
 főleg, ha tehetem,
 árgus szemekkel, csak
 figyelem, figyelem.
 Ma már nyolc évesen,
 durva sértésekkel,
 Ő is olyan, mint egy
 rózsa tövisekkel.
 Csak neki még ez is ,
 hiába hibája,
 messze jól áll neki,
 ezért is nincs párja.
 Zseniként szeretem.
 Betelni nem tudok,
 de, ha megköveznek, 
 elébe én futok.
 Nem tehetek róla, 
 ilyennek csináltam,
 boldogságom által
 egy kincset találtam.
 Életem értelme.
 Az is ! Szívem csücske!
 Betelni nem tudok!
 Ezért vagyok büszke!
	
    Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához. 
 | 
 | 
 |