Magatartás

vajon minek tartjuk magunkat.
hogyha kimondanám, utána hosszan
hallgatnom kellene. tartom magam-
ban inkább. mint ahogyan autóban
igazítom az ülés támlájához
a hátam, úgy ragaszkodom tehát
egy élhetőbbnek gondolt változathoz.
kiszállunk egy kisváros mellett. nyár van,
célszerűtlennek álcázott bolyongás
a tájban. higgadtan viselkedünk,
kimért közelséged ma nem riaszt.
mint egy fakockát, kézben tartani
az egészet, ügyet se vetni semmi
másra, a gördülékeny ügymenetre
csak. nem dobálózunk a nagy szavakkal,
hiszen már régen elvetettük ezt. ha
elvétve olykor mégis akad egy, csak
mint a gereblye fogai közé
akadt kavics; még vannak elveink.
estére majd üres szobát veszünk ki.
ne legyen benne se szekrény, se ágy.
ha nem tudunk aludni a csúszós,
hideg padlón, nem baj. mindkettőnket
ugyanaz a felület ültetett fel.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.