Bujdosás
Igaz-
Menekülni mindig van hova,
Vagy kihez,
Mert a szív ki – be dob(ban),
Bizsereg,
Hív, suttogja:
Gyere, vackolj belém.
Igaz-
Könnyebb ölelni a kést,
Mint,
Csillagot pöckölni az égre,
És látni,
Lehullni a bút.
Mert hágni jár a fájdalom,
A szívhez,
Pörög– forog e tébolyult világ,
Tetemes G-ék,
Lapulnak a mellkashoz.
Igaz-
Könnyebb engedni,
A méz ízét megkeseredni
A szádban,
Az éghez vagy a földhöz,
Simulni:
Mert neked egyre megy.
Neked mindenhol ugyan olyan
’’ Jó ’’
Hisz te is tudod jól, a legrosszabb:
A köztes állapot,
A sehol sem…
Igaz-
Könnyebb ölelni a kést,
Mint,
Csillagot pöckölni az égre,
És látni,
Lehullni a bút.
Keserves erővel elengedni,
Nem görcsösen szorongatni,
Annak a kezét,
Aki,
Menni készül.
- Igaz
Ez az élet magas fokú iskolája,
Megtanulni,
Szeretni.
Sendiert
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Publikálva: -,
Kötetben: - (-, -)
Kiadó: -
