NAPLÓK: útinapló
Legutóbbi olvasó: 2025-06-16 22:06 Összes olvasás: 138504| 803. | [tulajdonos]: ismeretlen textúra | 2025-06-16 09:31 |
ám, isten is olykor - olykor megpihen. ekkor a végtelen tér,
figyelmes kutató szemek elé tárja titkait, hogy miként űz
szemfényvesztő praktikákat, a sejtelmes tengere, a kékvér
szerű gomolygó, szakadatlan áramlásnak, amely hűvös tűz-
imbolygással, éri el a világok szabad zugait. az elem
úgy ölel át mindent, hogy benne gyöngyberakássá válik a föld.
a végtelen kékségben ott van minden válasz: lesz e még telem,
doboghat még e szívtestben a lüktető szerelem? szájam, az
meddig mondhat, s ha kell, ordíthat el istentitkokat? a forrást
soha meg nem jelölés kényszere, meddig lehet még biztos támasz,
ebben a fura világban, hol tenger áramlat téveszt forgást? |
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
