NAPLÓK: törmelék Legutóbbi olvasó: 2026-05-03 22:52 Összes olvasás: 36805| 175. | [tulajdonos]: szépek | 2021-05-30 13:02 | Kolléganőnek gyönyörű, meleg mosolya van. Azt hiszem, az orgánumához is köze lehet, kifejezetten dallamos, sötétes árnyalatú hangja van, pattodó tűz, meghitt szobák idéződnek fel tőle, lehet, h a mosolyának is ez a titka, hogy mond mellé vmit, aminek jelentése és jelentősége ugyan semmi, de ettől már ott a hang, én meg a mosoly kereszttüzében. Aki kapja, kitüntetve van általa, mert ez a mosoly nem róla szól, hanem mindig önmagáról, önmaga melegségéről, meghittségéről, szépségéről megidézve egy világot, ahol rendben mennek a dolgok velünk. Én meg ott állok és fázom. És világos, h nem tartozom bele a többes szám első személyébe. Talán ezért nem is lát.
Mikor a suliba kerültem 25 év középiskolai és 1 év általános iskolai gyakorlattal, eldöntötték, h ötödikes osztályfőnök leszek a következő évben. Kolléganő, aki zsigerből utált az első pillanattól, írt a helyi újságba promóciós beiskolázási cikket, többek közt a jövendőbeli osztályfőnökökről. 'Benne vagytok az újságban!" - mondta akkor, "Szépeket írtunk rólatok." Ezt elég furcsának találtam, mert nem tudott rólam semmit, de nem is kérdezett meg a cikk előtt. Sértőnek is, mert bőven lett volna rólam mit írnia jót, de ezen a munkahelyen azóta is alig vki tudja őket rólam, mert soha senki nem volt kíváncsi rájuk. Csak mindig meglepődnek, ha kiderül ez-az véletlenül, hogy az meg hogy lehet.
No, mindegy, akkor dacból el sem olvastam mit írt, most hétvégén viszont eszembe jutott, h megnézem, ugyan mit nézett ki belőlem/tartott okosnak hazudni rólam. Visszakerestem a cikket, tényleg benne vagyok. A nevem és a képem, mint a jövő évi 5.a ofője. De ezen kívül egy árva szó sincs rólam. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
