NAPLÓK: szelídek szavai Legutóbbi olvasó: 2026-01-12 09:08 Összes olvasás: 38703| 150. | [tulajdonos]: Ritszosz | 2012-01-30 21:45 | Kénytelen vagyok ismét megszólalni. Udvariasan, tényszerűen.
Az alábbiakban Pálóczi Antal legújabb tombolását vagyok kénytelen idézni betűhíven:
"ÉN OLVASTAM! Janáky versét.
Természetesen Janis Joplin írt, ha más gépelt is, hiszen ELÉG FELOVASNI HANGOSAN és rögtön kiderül.
Úgy van meg a természetes értelme, Szelindek!
Majd a korrektor szerepét is elvégző szerki kiigazítja."
Eddig az idézet és most következzen az analízis.
"ÉN OLVASTAM!" - ordítja Pálóczi. Jellemző (s a túltengő öntudatra vall), hogy ÉN-nel kezdi a mondatot, holott a cselekvő személye az igei személyragból is egyértelmű lenne. S mennyivel szerényebben hangzott volna: Olvastam Janáky versét. Mennyivel emberibb lett volna így. De nem, Pálóczi lényege az, ahogy a csupa nagybetűs "ÉN"-t az olvasók pofájába nyomja.
Második sor: "Janis Joplin írt". Szegény Janis Joplin már rég meghalt, s amíg élt is, nem az írás, hanem az éneklés volt a szenvedélye.
Ah, vagy azt szerette volna közölni az imént említett ordító EGO, hogy Janáky Marianna Janis Joplint írt.
Most azzal ne törődjünk, hogy anyanyelvileg ez is pontatlan, mert ha leírjuk valakinek a nevét, akkor sem a személyt magát teremtjük meg a képernyőn vagy a papíron, hanem csak a nevét. Az őt jelölő hangsort. Arany János sem Petőfit írt, hanem Petőfi nevét vetette papírra. Ám ezzel az apró nüansszal most ne törődjünk, lássuk be, hogy Pálóczi elég nagyvonalú, ha stilisztikáról van szó.
Nézzük azonban a szóbanforgó Janáky-költeményt. Nagyítsuk ki a képernyő megfelelő részét. Jannis Joplin. Ez szerepel a szövegben.
Janáky Marianna tehát NEM Janis Joplint írt, hanem Jannis Joplint.
Többször átolvasta a szöveget, az írásmód megválasztása teljesen tudatos volt a részéről, különben észrevette volna a hibát. Ő egy művelt asszony.
Hogy merészeli Pálóczi Antal azt állítani, hogy Janis Joplint írt?
Ott állt a háta mögött, belelihegett a nyakába? Súrolta reformlehellete a finom pihéket, miközben szeme a szövegben az n-betűkre dülledt?
Akkor most menjen oda megint, nézze meg Janáky Marianna számítógépében a költemény eredeti fájlját! S látni fogja: abban is Jannis szerepel!
A mű meghamisítása volna, ha most a szerkesztők - pláne Janáky engedélye nélkül, Pálóczi követelésére - megváltoztatnák a szöveget, kitörölnék az egyik n betűt.
Még mindig a második sor: "ha más gépelt is" ... Pálóczi tehát úgy képzeli, hogy Janáky Mariannának szolgája, titkára, íródeákja van, az billentyűzte be a művet (miközben a szerző fel és alá sétált a szobában), s annak ellenére, hogy az alkotó Dzseniszt mondott, a titkár (nevezzük így) Janniszt írt.
Avagy Pálóczi maga volt a titkár, azért tudja az intim részleteket és azért hiperaktívkodik most, holott senki sem kérdezte?
Még mindig ugyanez a mondat. Mit jelent az, hogy FELOVASNI? Köze van a "lovas" szóhoz? Netán hátrafelé nyilazva?
S miből gondolja Pálóczi, hogy a Dzsenisz szó a hangzása alapján jobban illik a szövegbe, mint a Jannisz? Miféle összhangzattan alapján?
És a legfontosabb kérdés: milyen jogon és milyen okból merészeli Pálóczi kirekeszteni az egyetemes kultúrából Jannisz Ritszoszt, akinek Lebegő bizonyosság című, válogatott verseskötete 1979-ben jelent meg magyarul az Európa Könyviadó gondozásában, Képes Géza fordításában, 3000 példányban, 180 oldalon.
1979-ben, amikor - igen, Janáky Mariannának igaza van - egyebek mellett Fellini, a Beatles és Janis Joplin is erős kulturális élményt jelentett a magyar fiataloknak. Akárcsak Jannisz Ritszosz.
Nekem is, többek között. Azért vettem meg (23 Ft volt az ára) Jannisz Ritszosz kötetét.
Jannisz Ritszosz egyébként szabadverseket írt.
És meg kell mondjam őszintén, sokkal jobbakat, mint az a csirkefogó Kassák Lajos.
Utóirat: egyébként a csapos nem én vagyok. Lökhet még egy korsóval. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
