NAPLÓK: nélküled
Legutóbbi olvasó: 2026-05-07 23:30 Összes olvasás: 226737Olvasói hozzászólások nélkül| 1800. | nélküled: snippets | [tulajdonos]: társas kísérlet | 2024-05-20 13:55 |
+ Mielőtt és miután kirakom a folyóiratot pontosan olyan szorongás fog el, mint mikor annak idején a Fiatalúrnak írtam vmit. Ez meglep, mert már évek óta (mióta elment) nem jelentkezett ez az érzés.
+ Mikor fél egy körül a közös térben járok, épp a halálról beszélnek. Mint kiderül egyikük 13 éves kutyájának haláláról. Én a kávéscsészémet mosogatom, de egyszerre olyan fájdalom hullámzik át rajtam hátulról, hogy nagyon gyorsan a helyemre megyek és percekig csak ülök ijedten. Ott eszembe jut, hogy ha szeretnék még túlélni, akkor valószínűleg nem szabad bolygatnom ezeket a dolgokat.
+6 éve, mióta itt vagyok, nem kaptam elismerő szót semmilyen teljesítményemért. A tantestület 95%-a, beleértve a teljes vezetőséget, semmilyen eredményemről, teljesítményemről nem tud. A vezetőség semmilyen jól elvégzett feladatomat nem vette észre, ha másokkal közösen történt, a sikert sosem tulajdonították nekem. Annyit tudnak, h nem volt rám még panasz.
+Sosem kerülök sorra.
+A kísérlet végén a domináns érzésem, mint mindig, mikor elismerésre céloznék, a szégyen. Ami történt, az kommunikációs hiba. Részemről. Amit eléjük raktam, abban ők nem ismerték fel a teljesítményt. Így azután, azok , akik észrevették egyáltalán, pusztán úgy értelmezhették, hogy a képükbe (és ebédjükbe) tolom a verseimet. A meztelen lelkem. Nyilvánvalóan illetlen, rossz modorra valló ügy. Be is csukták. |
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
