nélküled: in the meantime

nélküled bloggernek 6 feldolgozatlan üzenete van.
Kezelésükhöz itt léphet be.

NAPLÓK: nélküled
Legutóbbi olvasó: 2025-07-13 01:02 Összes olvasás: 197607

Korábbi hozzászólások:

1639.	[tulajdonos]: in the meantime	2021-12-25 13:34
Voltam vásárolni karácsony előtt. S így bejutottam Szegedre is, ami mégis csak nagyobb város. De itt sem kaptam, amit hónapok óta szeretnék: keményfedeles, A5-ös méretű vonalas füzetet, amibe kiírnám a nekem tetsző verseket. Nem sprirálos, mert az szétjön. Korábban kétszer volt ilyenem, sőt, az az igazság, h meg is vannak, de nagyon romosak, folytathatatlanok. 16 évesen úgy kezdtem, h a nekem tetszőeket megtanultam, h 'mindig nálam legyenek', ezt most nem győzöm, de szerteszét interneten tárolgatni őket nem ugyanaz. Szóval ez olyasmi, ami valódi örömet okozna. De amit keresek, nincs. Vagy ha van, akkor olyan rémes borítóval, h kösz, nem. Illetve több ezer forintért, ami szintén nem okés nekem. Nemcsak lakhelyemen, nemcsak munkahelyem városában, de Szegeden sem. Nem tudtam, h ennyire furára vágyom. Úgy tűnik, a gyártól szerint ilyen füzetre legfeljebb tizenévesenek lehet szüksége a borítók alapján. De közülük se soknak az elérhető termékek számosságát tekintve. Meg fogom oldani, végső esetben gyártok magamnak vmit. (Azért kell a kemény fedél, mert tankönyves-hátizsákos életmódot folytatok, s a puha fedél rövidtávon tönkremenne.) Viszont addig is 2 vers a fütet helyett jobb híján ide: Szervác József: Karácsony hava Viszonylagos egünk alatt naponta konkrét alkonyat naponta konkrét éjszaka holtbiztos Karácsony Hava Holtbiztos Ez hát itt a tél Valakit Krisztussá ítél Holtbiztos jászol Bávatag barmok és konkrét trágyaszag Esetleg Háromkirály Gáspár Menyhért és Boldizsár és esetleges pásztorok bambulnak hátha csillagot Viszonylagos egünk alatt ez hát a tél A megmaradt esély egy konkrét falragasz Holtbiztos Heródes tavasz Bella István: Karácsonyesti vers Istennel játszom. Már mióta játszik az Isten velem. Karácsony este van. Ezer év óta. Ülünk egy csöndes szegleten valamelyik világ zugában. Játszom Istennel s ő velem. Csillagok, játékvonatok futnak közöttünk, körbe-körbe. A halál áll és szalutál. Vén bakter, háborúkkal megtömte föld-csibukját, s most nem pipál. Áll a halál és szalutál. Talán most kéne neki szólni. De szívem szúr. Torkom szorul. Adja vissza! De a szám néma: halálul, se gyerekkorul nem tudok. Nincs csoda-morféma. Torkom szúr. Szívem szorul. Mintha csak értene, megmozdul Isten. A végtelen hiány. A világűr helyébe a nincsen valami mássá visszaáll. Katonaköpenytejút, s egy szó. Fekete luk a homlokán. Közben az idő zuhog zölden. Karácsony van. Mint valaha. De valami szívemben csörren. Ránézek. És már sehova. Előttem, mögöttem, köröttem felemelt karral áll a fa.

Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!