NAPLÓK: nélküled Legutóbbi olvasó: 2026-02-08 16:57 Összes olvasás: 215118| 1008. | [tulajdonos]: helyére | 2019-10-24 18:40 | Akit szerettem, nem létezett. A dolgok állása ugyanaz, mint egy éve: dacára a többszöri elszenvedett fájdalomnak, gyakorlatilag nem voltam szerelmes senkibe. Amit szerettem szegény szerelmeimben, az belőlem, az én képzeletemből, lelkemből került oda, nemcsak a történet, de az ember is, akibe. Az az ember, aki ő igazából, kurvára nem bír érdekelni.
Ami még érdekes, h megkönnyebbült vagyok. Többször hangosan felnevettem az elmúlt napokban és egy (tényleg) kedves kolléganőm meg is jegyezte, h milyen jó, h végre mosolyogni lát. Egy másik megkérdezte, hogy vagyok, és mikor magamba néztem, azt találtam, h végre kezdek jól lenni. Ami az érdekes, h nem az elutasítottsághoz képest, hanem a szerelmes állapotomhoz képest. Mintha nagy teher esett volna le azzal, h nem kell ezzel foglalkoznom többet.
Nyilván hullámzik, ha véletlen beugrik vmi, amit képzeltem, amit hittem róla, az szar, de távol tartom magamtól ezeket a gondolatokat.
És megpróbálom, nem tom sikerülni fog-e, ezt a témát ezzel le is, mert jobban örülnék, ha a naplóm a szellemi életemről szólna, nem a fiktív szerelmiről. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
