NAPLÓK: nélküled Legutóbbi olvasó: 2025-08-18 18:24 Összes olvasás: 199537| 1646. | [tulajdonos]: Vadászok | 2025-08-18 14:18 | Miután az Egerbe tartó busz hátul füstölni kezdett és Nyékládháza után már az elöl ülőket is elérte az égett műanyagszag, Emődnél a sofőr úgy döntött, nem kockáztat tovább, én meg leszálltam és megkerestem a vasútállomást. Az ott töltött szűk óra a jelenlegi utasforgalomhoz képest indokolatlanul tágas, elhagyatott váróteremben egyik oldalon a végtelenbe futó sínpárokkal, másikon az évtizedek nyári napmelegétől kifakult kocsmai napernyő lobogásával, a fakó árnyékban üldögélő korai vendéggel, váratlanul békességgel töltött el, éppen ilyen indokolatlanul.
Viszont mikor már a vonaton az átszálláshoz készülődtem, harsány üvöltés rezgette meg a kocsit, néhány fiatal férfi üvöltött bele a világba és az utasok fülébe fertelmes gólyatáboros nótákat és rigmusokat, dicső baszásokról és dugnivaló csajokról. Az élvezet része volt, hogy mások is hallják, akiknek valószínűleg nem tetszik.
Sajnos, egyféle vitt az utunk, így a peronon tovább élvezhettem az előadást, s azt is észrevettem, hogy van egy magas, szőkített fejű hangadó, illetve 3 lány is, akik mindehhez jó képet vágnak. Gólyatáborból tartottak hazafelé, annyit értettem, hogy GTK-sok. Amikor a vonatot is ordenáré rigmussal köszöntik a szőke vezényletével, megállapítom, hogy úgy tűnik, a közösség alapját a kollektív és agresszív lealjasulás képezi, a csürhésítés a közösségszervező erő. Nagyon rossz emlékeket idéz fel bennem, az ilyenektől éreztem magam fenyegetve még dugnivaló szexuális tárgy koromban.
A vonaton messze ülök tőlük, de mikor mosdóba megyek keresztül kell menjek rajtuk, szó szerint, mert egy nagy darab, szőrös lábszár van keresztbe téve az útban. Az egyik szól neki, hogy vegye el, de a következő pillanatban, pont mikor köszönömöt mormolva áthaladok, hozzáteszi gúnyosan: Vadászol? Mire az egyik lány felnyihog. Úgy, hogy még ott vagyok.
Még a peronon láttam meg az egyikük pólóján, hogy milyen egyetemről van szó: BME-GTK. Amiről a botrányok szóltak, tavaly is. De azóta felülvizsgálták és megújult, írják a neten. Meg azt, hogy ez a tábor nagy hagyomány, amivel részei lehetnek az alapszakos hallgatók a híres közösségnek.
Ennek. | |
| 1645. | [tulajdonos]: dream | 2025-08-12 19:40 | Megint kisbabám volt álmomban. Vmi tortát sütöttem azt kellett elvinnem a megfelelő helyre, aztán a sokadik oda-vissza biciklizés után, mert vmit mindig a másik végponton hagytam, kiderült, hogy a babát is oda kellene a tortához vinni, így a karjaimba vettem. Úgy nézett ki pont, mint én a kiskori képeimen (ellentétben a saját gyerekeimmel, akik közül egyik sem hasonlított kicsinek rám) é tudtam, hogy ugyan én szültem, de már a másé, mert a szüleim úgy döntöttek, hogy jobb a gyereknek, ha az a másik nő lesz az anyja. Csodálkozott, de nem sírt, ahogy tudtam is, hogy nem fog, mert a testemmel, a szívdobogásommal nyugtattam, de úgy egyensúlyoztam, h ne vigyem annyira túlzásba, h rám ismerhessen. Csillámpor volt az arcán mi játéktól és sapka is kellett rá, mert vizes volt a haja és megfázott volna, de a nagytudású nő, aki ott volt, vmi gondozónőféle nem találta meg, viszont én igen. Végül, mielőtt bárhová vittem volna, megérkezett az 'anyja' és megkönnyebbülten esett a karjaiba.
+++
Hozzávalók:
Tegnap volt a fiam születésnapja, amit nem velünk töltött és tortát sem kért/kapott. Tegnap apám íróasztaláról tartottam online órát szemben a saját babaképemmel, ráadásul anyukám arról beszélt vacsoránál, h mikor én születtem a Húsvétot, mikor öcsém, akkor a Karácsonyt töltötte a kórházban. Barátnőm pedig megírta, h a látogatásom után elkezdte olvasni Háy Jánostól A gyereket.) | |
| 1644. | [tulajdonos]: vegyes | 2025-07-15 14:36 | Az angoltanári csoportban az egyik kolléga megkérdezte, mit gondolunk az íráskészség tanításáról a magánórákon. Az első válaszoló maga az admin volt, s én megdöbbentem azon, amit írt.
Szerinte időpocsékolás, és nem életszerű az, hogy a diákok írni tanuljanak. Csak a nyelvvizsgák miatt van szükség rá, s ez egy jó példa arra, hogy a vizsgára trenírozás elveszi az időt a valódi nyelvtanítástól. Mert a való életben, valljuk be, még tranzakciós levelet sem írunk, nemhogy blogposztot.
Én lehidaltam, h már itt tartunk, hogy az íráskészség is a Cosinus-tétel sorsára juthat. Az admin engem már egyszer letiltott olyasmiért, amit másnak megenged (hanganyagot kértem egy tankönyvhöz, amit nem akartam megvenni, mert már kb egy évnyi jövedelmem elvertem életem során tankönyvekre, amik folyvást megújulnak). Úgyhogy csak annyit írtam, hogy sztem fontos, h írástudókat neveljünk. De értetlenül állok az előtt, h ezt ő, tekintélyes nyelvtanár komolyan feleslegesnek gondolja.
A másik a mobiltelefonok hegyen-völgyön. Ülök a pékségben, próbálok írni. Szemben anyuka, nagymama, szép kislány. Szívmelengető együttes, látszik, hogy a kislány gondosan nevelt. Szép, tiszta ruhája van, két copfja, tiszta tekintete. A kezében, ahogy az 50 évvel ezelőtti kislányok a babájukat, az én lányaim a kedvenc plüssüket szorongatták valaha, a mobilját tartja.
Másik város, másik pékség, másik nap. Apa és fia reggelizik a szomszéd asztalnál. Egymással szemben. Apa rá sem néz a kisfiára, hanem valahová el, annak feje fölött, s táplálkozik elmélyülten Énidő, gondolom. Ez a gyerek is ápolt, rendezett, látszik, gondos kezekben a sorsa. Reggeli közben végig a telefonján játszik.
A kislány és a kisfiú is nagycsoportos, max első osztályos korosztály. Azon gondolkodom, h mikor láttam mostanában ekkora gyerekeket mobiltelefon nélkül. Dopaminfüggők, mire bekerülnek a közoktatásba. | |
| 1643. | [tulajdonos]: fear | 2025-07-14 17:42 | a félelem, hogy ezek
maradék életem
legszebb napjai | |
| 1642. | [tulajdonos]: rögvaló | 2025-07-14 15:21 | mintha lehetne
úgy helyezkedem, hogy kitakarjam,
ami fenyeget,
nem tudom, milyen lépés nem von
megtorlást magával,
ami a szabadság irányába
krónikus szabadsághiány
izoláció, bezártság
tanulok (safe place), rendet rakok (kontrol mintha lenne)
már az olvasás (ha már utazni nem) is frusztrál néha
mert az derül ki, hogy velem
ellentétben mások élnek.
hogy ez nagyon kevéssé
az, ami élet, mert nagyon kevés
benne a mozgás. mozdulatlan
vagy helyben hanyatlik
még az az idő, ami
nem közvetlen életveszély
a terület toxicitása egyre nő
de nincs hogyan
meneküljek.
(álmomban le kéne szállnom a síromba,
de húzom az időt,
s meglegyint a lelkiismeret,
hogy bezzeg apámat betettem
a föld alá -
pedig az egyik első
dolog a halála után az volt,
hogy engedélyt adtam
magamnak a túlélésre) | |
| 1641. | [tulajdonos]: tudat | 2025-07-07 13:17 | "Most olvasom Nemeskürty István „tudósítását a magyar történelem tizenöt esztendejéről”, mely csakugyan riportizgalommal bizonyítja, hogy a kortárs magyaroknak eszük ágában sem volt korszakváltó katasztrófát látni a mohácsi csatában, sőt, sokan még örültek is neki. "
(Vas István: A félbeszakadt nyomozás, 412. o.)
| |
| 1640. | [tulajdonos]: elveszett terek | 2025-07-06 12:12 | Egy kert látható a rövid videóban
az ajtóból járja körbe a tekintet
lélegzetellállítóan sokféle zöld van
jácintok, csillagvirágok sorban
a szellő járja át azt, aki a másik
kezéből a kávéscsészét,
leteszi az iskolából
odaselejtezett padra
az ajtó mellett, és felsóhajt
mielőtt a felvételt kinyomja
a képtelenül szép
és otthonos pillanatban
amit felszámolni érkezett. | |
| 1639. | [tulajdonos]: exegi monumentum | 2025-07-01 21:10 | Quintus Horatius Flaccus: Jövendölés
(Carminum III. 30)
Emlékoszlopom áll. Érc soha ily erős
nem volt még, se király sírköve ily magas,
el nem rontja falánk záporeső, jeges
észak vad vihara, számtalan éveink
végtelen sora és a rohanó idő.
Nem hal mindenem itt, jobb felem elkerül
Charont és Acheront, nőttet a szép jövő
s ifjít hírem, amíg a Capitolium
ormát járja a halk szűzzel a pontifex.
Dicsérnek, hogy ahol tombol az Aufidus
s hol Daunus vala úr pásztori népeken s
tikkadt tájakon, ott - szürke apák fia -
első voltam, aki a görög éneket
áthangolta latin szóra. Te büszke légy
rám, méltán leszel az, - s delphosi szent babér
zöldjével koszorúzd, Melpomené, fejem.
(Kardos László fordítása)
A vers más fordításában Melpomenéhez címmel van fent a neten. Ezt azért szeretem jobban, mert benne maradt a pontifex szó, amit a többi fordító a pap szóval oldott meg. Én viszont pont az eredetibe borzontam bele. Mert Horatius vmi nagyot akart mondani, mikor azt képzelte, hogy műve fennmarad, " amíg a Capitolium ormát járja a halk szűzzel a pontifex." És hol van már a pontifex, azt se tudjuk már jóformán, h volt ilyen. Azt fejezte ki, h amíg világ a világ. És vége lett annak, aminek nem gondolta, h vége lehet, és a mű még mindig él, hisz olvasom. Az alacsony sorból származó Horatius jogosan volt büszke a teljesítményére. De még így sem sejtette, mekkorát alkotott.
Kevéssel ez után a morfondírozás után az istentiszteleten ülve leesik, h a versek, amiket mostanában olvasok, az Evangélium és Jézus előttiek. Furcsa érzés, de van benne vmi nyugalom is. Egy szikla ötlik fel, aminek az alját mossa a(z élő) víz.
| |
| 1638. | [tulajdonos]: Birkás György | 2025-06-17 18:28 | Mateklecke 5780. - A ChatGPT csapdája
"Avagy hogyan válhatunk függővé a mesterséges intelligenciától?
Éppen csak be akartál nézni a ChatGPT-be egy gyors kérdéssel, de végül ott találod magad, hogy egy órája beszélgetsz vele mindenféle témáról, filozófiától kezdve a holnapi időjárásig. Vagy talán azon kapod magad, hogy reflexszerűen megnyitod az oldalt, még akkor is, amikor nincs konkrét célod vele. Ismerős a helyzet? Nem vagy egyedül ezzel a jelenséggel.
Az OpenAI vezére, Sam Altman nyilatkozott május elején arról, hogy az egyes korcsoportokban mire használják leginkább a ChatGPT-t: "Nagyon leegyszerűsítve, az idősebbek a Google helyett használják a ChatGPT-t, a 20-as, 30-as éveikben járók egyfajta életvezetési tanácsadóként, míg az egyetemisták operációs rendszerként." Szerinte már több millióan vannak azok a fiatalabb felhasználók, akik nem nagyon hoznak döntéseket az életükben anélkül, hogy megkérdeznék róla a ChatGPT-t.
A mesterséges intelligencia forradalom egyik legmeglepőbb mellékhatása nem a munkahelyek megszűnése vagy a kreativitás automatizálása lett, hanem egy új típusú függőség kialakulása. A ChatGPT és társai már olyan digitális társalkodók, amelyek finoman, de hatékonyan befolyásolják viselkedésünket és gondolkodásunkat.
Ez a jelenség sokkal összetettebb, mint a közösségi média függősége. Míg a Facebook vagy az Instagram főként külső validációt kínál (lájkok, megosztások, kommentek formájában), addig az MI-asszisztensek azt az illúziót keltik, hogy valódi, mély párbeszédbe vonnak minket. Olyan, mintha egy rendkívül türelmes, intelligens barátunk lenne, aki mindig elérhető, sohasem ítélkezik, és minden témában tájékozott.
Mi teszi a ChatGPT-t ennyire vonzóvá? A válasz a neurológiában és a pszichológiában keresendő. Az evolúció az emberi agyat társas kapcsolatokra optimalizálta – ez volt túlélésünk kulcsa évmilliókig. A modern MI-rendszerek pont ezeket az ősi igényeinket célozzák meg.
Azonnali válaszadás: Ellentétben az emberekkel, akiknek időre van szükségük a gondolkodáshoz, a ChatGPT milliszekundok alatt reagál. Ez az azonnali visszacsatolás dopamint szabadít fel az agyunkban – ugyanazt a neurotranszmittert, amely a szerencsejátéknál vagy a droghasználatnál is szerepet játszik.
Feltétel nélküli figyelem: A rendszer sohasem unja el a beszélgetést, nem néz az órájára, nem válaszol félvállról. Mindig úgy tesz, mintha a legfontosabb ember lennél a világon – ami különösen vonzó egy olyan korban, amikor az emberi figyelem egyre ritkább és töredezettebb.
Kognitív hízelgés: Az MI úgy van programozva, hogy validálja a gondolatainkat és kérdéseinket. Ritkán mond ellent nyíltan, inkább diplomatikusan fogalmaz. Ez a mesterséges bólogatás megerősíti az önbecsülésünket és arra ösztönöz, hogy folytassuk a párbeszédet.
Azonban van egy sötétebb oldala is ennek a látszólag ártatlan kapcsolatnak. Minden egyes interakció során hatalmas mennyiségű adatot generálunk magunkról: gondolkodásmódunkról, érdeklődési körünkről, érzelmi állapotunkról, sőt még magánéleti részletekről is.
Ezek az adatok nem tűnnek el a digitális éterben. Az MI-rendszerek folyamatosan tanulnak belőlük, nem csak általánosságban, hanem személyre szabottan is. Egy pszichológiai profil alakul ki rólunk, amely idővel pontosabb lehet, mint amit barátainkról vagy családtagjainkról tudunk (már most sem rossz: https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=pfbid0nZuhpYiAad9MfkUE9vDu6nKusUsfF1vcsMZqeDy1bPgP2e6xHHjXdrCj2y6WknDyl&id=100011261778267).
Ez a profil nem csak marketing célokra használható. Befolyásolhatja azt is, hogy milyen információkat kapunk, milyen válaszokat generál a rendszer, sőt akár azt is, hogy milyen döntéseket hozunk az életünkben. Ha például gyakran keresünk tanácsot karrierváltásról, az MI megtanulhatja, hogy bizonytalan személyiség vagyunk, és ennek megfelelően alakíthatja a válaszait.
A ChatGPT-függőség kialakulása fokozatos folyamat. Kezdetben praktikus célokból használjuk: fordításra, kreatív ötletekre, tanulásra. Aztán rájövünk, hogy kellemes beszélgetni vele. Fokozatosan nő a használat gyakorisága és időtartama.
Az első fázis a haszonelvű használat: konkrét problémák megoldására keressük fel.
A második fázisban elkezdünk "csak úgy" beszélgetni vele, szórakozásból vagy unalomból.
A harmadik fázis a rutinszerű használat: reflexszerűen nyitjuk meg, anélkül hogy tudatos célunk lenne.
A negyedik fázisban már érzelmi támaszt nyújt: rossz napunkon vigasztalásért, jó napunkon megosztásért fordulunk hozzá.
Az ötödik és egyben veszélyes fázis, amikor kezdjük az AI véleményét az emberi kapcsolatokkal egyenértékűnek tekinteni, vagy akár fontosabbnak tartani.
(Én egyelőre a második fázisban vagyok.)
A cél nem az MI teljes elkerülése, ez nem is lenne praktikus a mai világban. Inkább a tudatos, kritikus használat elsajátítása a kulcs. Hogyan lehet ezt megtenni?
Időkorlátok beállítása: Akárcsak a közösségi médiánál, itt is hasznos lehet napi időkorlátot szabni magunknak.
Céltudata használat: Mielőtt megnyitnánk a ChatGPT-t, tegyük fel magunknak a kérdést: "Mit szeretnék elérni ezzel a beszélgetéssel?"
Kritikus gondolkodás fenntartása: Emlékezzünk rá, hogy az MI válaszai nem igazságok, hanem statisztikai valószínűségeken alapuló generálások.
Emberi kapcsolatok prioritása: Ha azt vesszük észre, hogy jobban várjuk az MI válaszát, mint egy barát üzenetét, érdemes elgondolkodni a prioritásainkon.
Adattudatosság: Legyünk tisztában azzal, hogy minden megosztott információ tananyag lesz a rendszer számára.
A mesterséges intelligencia nem fog eltűnni. Ellenkezőleg, egyre kifinomultabb és vonzóbb lesz. A következő generációs MI-rendszerek már nemcsak szöveget, hanem hangot, képet, sőt érzelmi jelzéseket is értelmezni fognak. Egyre személyesebb, egyre "emberszerűbb" interakciókat tesznek majd lehetővé.
Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a függőség kockázata is nőni fog. Ezért már most fontos megtanulnunk, hogyan kezeljük ezeket az eszközöket. Nem arról van szó, hogy démoni erőkkel állunk szemben, hanem arról, hogy új típusú digitális higiéniát kell kifejlesztenünk. Mégpedig gyorsan, az MI fejlődése minden eddigi változás sebességét felülmúlja.
A ChatGPT és társai fantasztikus eszközök lehetnek a kreativitás, a tanulás és a produktivitás szolgálatában. De mint minden hatásos eszköz esetében, itt is az a kérdés: mi irányítjuk őket, vagy ők kezdenek el minket irányítani? A válasz a mi kezünkben van. Egyelőre." | |
| 1637. | [tulajdonos]: MI | 2025-06-17 16:56 | Írni tudni egyre nehezebb. Olvastam 2 elgondolkodtatót a Chat Gpt-ről, amit itt és most nem fogok kifejteni. Dióhéjban: úgy van megtervezve, hogy te, aki vele beszélgetsz, jól érezd magad, s így kezdj el függni tőle. S hogy nem orákulum, pedig kolléganő még a hőskorban diagnosztizáltatta magát vele. Viszont akármilyen is volt 1 -2 éve, feltűnően sokat butult azóta. Nárcizmusból megkértem, írja már le mit tud x költőről (aki én valék).
Hát kiderült, hogy tagja vagyok számos neves irodalmi társaságnak, több kötetem megjelent... Mikor szembesítettem vele, h nem igaz, akkor rendkívül asszertíven mentegetőzött, h nem talált információt, de választ adni meg muszáj neki, hát költött egy tipikus rizsát.
Dragomán György osztotta meg Facebook oldalán, h érettségiző diákok fordulnak hozzá, mert a társaiktól kapott tételeknek közük sincs DGy novelláihoz, h ez hogy lehet. Úgy, h a nyelvi model nem fért hozzá a novellához, hát kreált vmit, hátha.
Sztem a Nagyítóban is volt már komment, amibe besegített az MI.
Szóval ettől az újabb technológiai mérföldkőtől megint csak nem az értelem nő, hanem a minket ellepő ostobaság/értelmetlenség. Hallja a hangot, érti a szót, csak mást ért rajta. Se felelősség, se munka, se szabadság nélkül nincs értelem. Helyette könnyűség van. De minek. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
