NAPLÓK: menedék
Legutóbbi olvasó: 2024-11-21 15:44 Összes olvasás: 11234| 87. | [tulajdonos]: ihleni | 2013-12-06 16:39 |
| "Olykor felszáll egy-egy súlytalan, fekete selyemdarabra emlékeztető korompihe, s a levegő hátán kering a helyiségben, mielőtt leereszkedne valahol a földre vagy szertefoszlana a sötétben". W. G. Sebald: A Szaturnusz gyűrűi, 129. old. Leírtam ezt az idézetet, hátha jó lesz valahol, valamikor, valamire. Beljebb vagyok nagyjából három sorral. Mert még egy jobb-rosszabb naplójegyzethez is kell ihlet. Az nem fontos, mi történt egész nap, mert hátha semmi, vagy teljesen érdektelen, alig tettem ki a lábam, csak néztem a szelet, olykor dühösen seprűt ragadtam, és elsöpörtem a küszöbre sodort leveleket. A szavak is úgy kavarognak tehetetlen hópihék módjára, míg elnyerik végsőnek vélt átmeneti rendjüket. Így, hát így. Elég, ha én tudom, mindez mihez járul hozzá. |
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
