az utolsó alma: ...

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2830 szerző 37237 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Machó Zsófia
  Apokalipszis
Új maradandokkok

Ötvös Németh Edit: szuszogó
Tálos Barbara: Szem
Nyári László: Csecsemő
Bártfai Attila Márk: Majomparádé
Kántor Zsolt: Gravírozás
Ötvös Németh Edit: átneveztelek
Bara Anna: a csend árnyékában
Albert Zsolt: CELLAINFORMÁCIÓ
Bártfai Attila Márk: 5
Kiss-Teleki Rita: Veszekszem
FRISS FÓRUMOK

Busznyák Imre 4 órája
DOKK_FAQ 12 órája
Gyors & Gyilkos 15 órája
Király Ferenc 15 órája
Tóth Gabriella 23 órája
Pálóczi Antal 23 órája
Radics Zina 1 napja
Lantos Tímea 1 napja
Szakállas Zsolt 1 napja
Oláh Imre 1 napja
Tóth János Janus 1 napja
Szilasi Katalin 1 napja
Ötvös Németh Edit 2 napja
Szabó László 3 napja
Czékmány Sándor 3 napja
Kiss Anna Mária 4 napja
Szilágyi Erzsébet 4 napja
Szécsényi Katalin Boglárka 5 napja
Albert Zsolt 5 napja
Szalay Károly 5 napja
FRISS NAPLÓK

 Bara 2 órája
Párbeszéd a DOKK jövőjéről 3 órája
történések 4 órája
Hetedíziglen 12 órája
Conquistadores 12 órája
mix 17 órája
PIMP 20 órája
az utolsó alma 21 órája
EXTITXU-UXTITXE 22 órája
az univerzum szélén 22 órája
Pssz!Ich-ézis 1 napja
nélküled 1 napja
Bátai Tibor alkotói naplója 1 napja
Vezsenyi Ildikó Naplója 1 napja
A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS 2 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK


NAPLÓK: az utolsó alma
Legutóbbi olvasó: 2020-07-15 10:06 Összes olvasás: 25445

Korábbi hozzászólások:  
387. [tulajdonos]: ...2019-08-12 08:41
Hervay Gizella: Levél helyett

Milyen gyönyörű: szólni lehet, és kiszámíthatatlan, hogy mit válaszolnak. És megtörténhetik: társra is találhatunk, csak meg kell tanulnunk az ő egyetlen, soha meg nem ismételhető nyelvét. Csak meg kell ismernünk, a föld rétegein át haladva, a történelem korszakain át haladva, eljutva oda, ahol ő csak ő, ahol ő a teljes világegyetem, és megszólítani.

Megtalálni azt a szót, amit ő keresett, de nem talált, amire szüksége van, hogy a föld rétegein át haladva, a történelem korszakain át haladva, eljusson végre oda, ahol ő csak ő, ahol ő a teljes világegyetem. Felesleges és nevetséges olyan szavakat dobálni felé, amelyeket mi szeretünk, ezzel csak megütjük, hiszen én, ha azt mondom: tej, nagy diófát látok, a lomb közt kis égdarabok, a fa alatt kerti asztal, pohárban tej, tündöklik a tej, a táj. De lehet, hogy ő arra emlékezik, hogy nem kapott tejet, nem volt, és az anyja messze volt, és megütöd a szóval. De ha megtalálod neki azt a szót, amit keres! Társad lesz és válaszol, és válaszában felfénylik az elveszett szó, ami gyermekkorod zsebéből valamikor nyomtalanul kigurult.

Ha megtalálnám! Sose merném többet kimondani a szót: szeretlek! Csak azt mondanám: vonat, mert talán állomás mellett lakott, és évein át-átzakatolt a vonat, félelmet hozott és sóvárgást távoli tájak felé. Vagy azt mondanám: cigaretta, mert kidobta a vonatablakon át a csomag cigarettát, mikor tisztuló tüdővel robogott a szerelem felé.

Csak rá kell figyelni, a mozdulataira: karjával most olyan ívet ír le, amilyet csak az tud, aki egész lényével mozdul vagy szól, semmi más nem válasz neki, csak az, ha te is egész valóddal felé fordulsz.

A szájad mellett egy ránc emlékezik, és a szemedben olyan látható a szégyen, hogy elfordul és cigarettára gyújt. Fájdalmaiddal soha el nem érheted, arcodon a fájdalom nyomai, és hangodat érdessé teszi a visszafojtott sírás. El kell hagynod emlékeidet is, mert történelem előtti korból valók, mikor még nem tudott emberhez szólni az ember, csak ütött. Csupa kék-zöld folt az arcom, nem szóltak hozzám, csak ütöttek, s nekem most szólnom kell, meg kell találnom azokat a szavakat, amelyekre neki van szüksége. Hiába mondom a magam szavait, nem figyel oda. Kikapcsolja a telefont.

De hiszen volt egy mozdulata, feléd fordult, mint aki egész lényével mozdul, felé fordultál, mint aki egész lényével válaszol, megölelt, mint aki először ölel, mint aki utoljára ölel, megölelted, mint aki először ölel, mint aki utoljára ölel. Mégis csak ennyit mondtam: szeretlek.


Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!




Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2020-02-26 09:25 lista
2019-11-21 14:36 nélküled
2019-11-01 10:46 Francesco de Orellana
2019-10-28 10:21 Kosztolányi Mária
2019-10-07 16:11 paricska
2018-12-07 20:19 u.a.
2018-12-07 14:21 szép
2018-11-14 11:19 Bara
2018-09-28 23:41 furim
2018-08-27 10:16 Vajdics Anikó -- kedvencek
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2020-07-15 07:18   Napló: Bara
2020-07-15 07:15   Napló: Bara
2020-07-15 06:45   Napló: Párbeszéd a DOKK jövőjéről
2020-07-15 06:01   Napló: történések
2020-07-15 06:00   új fórumbejegyzés: Busznyák Imre
2020-07-14 21:59       ÚJ bírálandokk-VERS: Szilasi Katalin Tótágas
2020-07-14 21:47   új fórumbejegyzés: DOKK_FAQ
2020-07-14 21:34   Napló: Conquistadores
2020-07-14 21:34   Napló: Conquistadores
2020-07-14 20:15   Napló: Hetedíziglen