NAPLÓK: az univerzum szélén Legutóbbi olvasó: 2026-08-25 01:57 Összes olvasás: 91007| 1092. | [tulajdonos]: | 2026-08-24 16:34 | jó vicc, hogy megkívántam a pasta alla poverello-t, vagyis a szegényember tésztáját, ami a következő módon készül: felteszed főni a spaghettit, közben egy serpenyőben elkészítesz két tükörtojást, az egyiket félrerakod. az al dente spaghettit a serpenyőben maradt és vademberesen feldarabolt tojással, valamint feketeborssal és egy kevés Pecorinoval vagy Parmigianoval összeházasítod. tálaláskor a tészta tetejére helyezed a másik tükörtojást. egyszerűségében fenomenális étel, de más dolog egy olasz faluban csórónak lenni, mint Budapest XVIII. kerületében. egy darab Pecorino Romano áráért 30 darab tojást veszek. persze játszhatna még a Džiugas (kiváló litván keménysajt) legolcsóbb verziója is, de annak az árából is kijön több mint fél kg csirkemell, ami pl. kirántva kétnapi betevőt kitesz. viszont való igaz, hogy a pasta alla poverello ungherese-t is szeretem, amit gyerekkorom óta csak tojásos nokedlinek ismerek vagy a "sajtostésztát", ami csak tejfölt és trappistát tertalmaz, vagy a túróstésztát -- mind megállják a helyüket a "pasták" között, ha jó az alapanyag.
viszont az is való igaz, hogy nem szükséges mindig a trendet követni, sőt, néha érdemes belegondolni, hogy milyen gyökerekkel rendelkezik az adott étel, jelesen a pasta alla poverella hozzávalói valóban kimerülhettek a tojásban és lisztben, hiszen valószínűleg a tyúkok tojtak, liszt is volt, tehát lehetett begyúrni tésztát, majd tojással tálalni, sajt nélkül. a carbonara is (mely egyébként a poverella mellett áll a tornasorban) "sima" szalonnával készülhetett, hiszen, ha volt is a kamrában guanciale, vagyis tokaszalonna, azt inkább nemesebb ételek elkészítéséhez használhatták, mint egy egyszerű tojásos tészta. ki lehet egyébként próbálni ezt a lebutított verziót: száraz serpenyőben egészborsot pirítasz, majd mozsárban megtöröd. (mangalica)szalonnát lassan zsírjára sütsz, félreteszed, a zsírban megforgatod a főttésztát egy kis főzőlével, a serpenyőt lehúzod a tűzről és a tésztához keversz két tojás(sárgájá)t, megszórod a borssal, ráhalmozod a szalonnát és ha van, reszelsz rá sajtot.
természetesen a legvalóbb igaz, hogy csóróként abból kell kiindulni, ami otthon megtalálható, így jön ma létre a pasta con burro, uova, aglio e olio di tartufo, vagyis a tészta vajjal, tojással, fokhagymával és szarvasgombaolajjal (ajándékba kaptam, a szerk.). főzni azért kell minden nap, mert addig nem gondolok az öngyilkosságra, amit amúgy képtelen lennék megtenni, de gondolni rá attól függetlenül kénytelen vagyok. buon appetito! | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
