NAPLÓK: csorvasz Legutóbbi olvasó: 2026-07-05 14:57 Összes olvasás: 8297| 16. | [tulajdonos]: Morzsák | 2016-10-22 14:39 | Mosolyogj és megmondom, ki vagy!
***
Táncolunk, töprenkedünk, vitatkozunk, szorongunk, ölelünk, nehezen állunk föl az asztalunktól, rövidke életünk harmadát végigalusszuk, végül sokáig leszünk halottak.
***
Ha költőt dicsérsz, mindent elhisz neked. Többet is elhitethetsz, ha dilettáns költőt ajnározól.
***
Szeretem az ostobák társaságát. Izgalmas (és irgalmas) köztük unatkozni.
***
Napok hagymahéjként rakódnak egymásra. Időnk zömét teremtett időben éljük, mikor emlékezünk; ha római történelmet olvasok, ha két héttel korábban velem megesett helyzetekre gondolok, ha valaki 20 évvel korábbi történeteit meséli, a képzelet föltámasztotta időben járok, így igazodom el.
Hasonlóképp teremtett időben élek, ha elgondolom; kimegyek a konyhába, lemegyek a Duna partra, megtervezem, karácsony előtt...... egy héttel........mit vásárolok,..... hol .......kinek.
Virtuális időben élek, mikor várakozom, reménykedem. Mi marad a jelenből? (Csenevész fatörzs, szétfutó gyökérzettel - múlt, terebélyes lombozattal - jövő.)
***
Napjaim zömét helyzetek, s abban való szerepek töltik ki. Helyzetekhez történő alkalmazkodások. Horizontok állandósága (poézise, filozófikuma) el - eltűnik. Akár a folyton mozgó, billegő hajón lévő matróz elöl a part víziója.
***
Isten a fő unatkozó. Lehet ez a fogalom nem illeti meg. Miképp a szeretet, igazságosság, békesség, harciasság sem. Fogalmakon túli Egy. Titoksokaság. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
