NAPLÓK: Vendég
Legutóbbi olvasó: 2024-04-19 08:37 Összes olvasás: 1585739. | [tulajdonos]: az "alázat" témához | [tulajdonos]: az "alázat" témához | 2019-11-18 03:16 |
Czesław Miłosz-vers ROBERT LOWELL KÖLTŐHÖZ
Nem volt jogom így szólni rólad, Robert. Lehet, mikor azt mondtam: vakációzol a klinika biztonságában – az emigráns irigysége beszélt belőlem. Kinevettem ijesztő állapotodat, depressziódat. Nem, nem az egészségem gőgje volt ez. Tudtam, felém is lopakodik a téboly, s csak cérnaszál tartja vissza, hogy rám ne rohanjon, s valóm komorló belső térségeibe ne kergessen. De én éber voltam. Mint sánta, ki azzal takarja sántaságát, hogy egyenesen próbál járni, hogy senki még csak ne is sejtse, mi történik a mélyben! Neked ilyesmire nem volt szükséged, neked szabad volt betegnek mutatkoznod. De én, ki menekült voltam e kontinensen (mivel annyi hozzám hasonló tűnt el már itt nyomtalanul), én nem lehettem gyenge. Bocsásd meg tévedésemet! – A sors jelzését: a betegséget az akaratod nem győzhette le. Az én haragom mögött a megalázottak megbocsáthatatlan gőgje rejlett. Ez indított mostani levelemre is: hogy lebírjuk, ami elválaszt bennünket – a hamis gesztusokat, a megszokást, a látszatot, a nyelv lazaságát.
Tőzsér Árpád fordítása
|
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!