NAPLÓK: Vezsenyi Ildikó Naplója Legutóbbi olvasó: 2024-05-17 12:57 Összes olvasás: 46239| 78. | [tulajdonos]: amitelmondanékanagyítóbadenem | 2019-10-24 16:12 | A kellemetlen kerékcsikordulásra,
a pultos-lány derékból szinte kitekeredve
hirtelen hátat fordított nekem, s csak a falitükörben,
a kitámasztott baljába szorított csatakos konyharuhára dőlve,
a reklámpalackok között lesve tartott szemmel,(?)
míg én meg a laptopomon bámultam?
a WiFi-kapcsolat jelét követő feliratot
a hideg kéken villódzó képernyő közepén, (kék halál?)
hogy azt mondja, ill. írja: várjon a frissítésre,
hosszabb időt vehet igénybe,
ne kapcsolja ki addig a gépet, többször is újraindul majd! (ilyen nincs, de majd megkérdezem a fiamat, hátha van)
Így frissültünk ott hárman egy ütemre, egymásra lesve
ezen a kora tavaszi, szokatlanul napfényes téren,
a néma pultos-lány, a zümmögő laptop, a köhécselő költő...
A lány ekkorra rezzenéstelen arccal hozta,
s tette elém a békebeli (?) kapucsínót, mint máskor,
szeme sem rebbent, ugyan frissüljek már, rajta ne múljon,
haladjunk már, kérem, legyen valami, (ki siet és hova?)
s mintha csak erre várt volna a Word is,
egy hunyorítás után újraindult a program, jelezte, hogy rendben,
majdcsak föláll ez a rendszer, hogy bepötyöghessem végre:
várj, szívem, érdemes, indulok mindjárt,
mienk ez a nap, és a fél a világ. Ez jutott nekünk.
Nincs béke, nem is volt, csak fegyverszünet, a végzetesen megcsonkított ország tudathasadásos állapotba került.
De talán jó is így, nem is lehet másképp, rúgjunk bele, hátha nemcsak "színleli", hanem tényleg talpra áll.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
