NAPLÓK: Vezsenyi Ildikó Naplója Legutóbbi olvasó: 2026-01-14 11:02 Összes olvasás: 66945| 426. | [tulajdonos]: Csak néha érzem magam öregnek, | 2021-11-07 22:04 | de, feljöttem Pestre öregségi nyugdíjat intézni.
A Kálvin téren vettem észre.
Elhagytam a drága, szép, új, piros, simogatós telefonom.
A gyekeimtől kaptam szülinapomra.
Jegyzetek, versek, írások vannak benne,
s tele a tárhely kedvesebbnél kedvesebb fotókkal.
Akkor még múlt időben gondoltam ezt.
Visszamentem a Keletibe, a vonatomhoz.
A kűső vágányon állt, a másodikon.
Most legalább megtudtam hova érkeztünk be,
társalkodó nőmmel, akit jóllehet, sosem látok viszont, csak ha egyszer megkeresném Komádiban.
A megyémben van ugyan, de ott még soha nem jártam. Nem is vagyok Hoppit.
A nevét sem tudom, de azt igen, Bécsben dolgozik, táncművészetit végzett, néptáncoktató a lánya, aki szereti a nutellás palacsintát,
fia pincérnek tanult, az is volt mostanáig. De nem szerette a szakmát. Most építkezésenseken dolgozik mesterek mellett.
Él még a nagymama, finom pogácsát süt.
Tudom, mert kóstoltam.
Még benn állt a szerelvényünk.
Hallottam én, hogy csipog a telóm, valami mögött, valamiben, vagy valami alatt, de, amiről éppen szó volt, azt sokkal érdekesebbnek gondoltam, balga módon.
A vonaton senki nem volt rajtam kívül.
Kihúztam az ülést és alatta volt..
Hála Istennek! Lányom is mondta:
Hogy ez mekkora mák! | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
