NAPLÓK: Párbeszéd egy jobb Dokkról Legutóbbi olvasó: 2025-05-23 10:36 Összes olvasás: 213512. | [tulajdonos]: A TANULTAK SZERINT | 2025-05-09 12:20 | Szerintem, nincs olyan, hogy "régi Dokk". A Dokk mindig sokféle volt, olykor jó és szerethető, olykor elhagyatott és sivár. Sokunkban idealizált kép él az elmúlt időkről, melyek egyébként nem múltak el, mert a Dokk felülete mindent őriz. - írja Filip Tamás a Baltazar naplóban.
Megjelenítve ezzel a MOSTANI (középrégi) Dokk-ot.
Amelyben eluralkodott és ránk telepedett a SZERINTEM.
Most vizsgáljuk meg a Dok-kot a TANULTAK SZERINT.
Úgy nézve a dolgot ugyanis azt látjuk, (nem társalgási, társdalgási szinten), hogy a Jónás Tamás féle Dokk esztétikai magaspontnak tekintendő.
Hangsúlyozom, a tanultak szerint, vagyis összevetve a világirodalomi tanulmányaink során megismert irodalmi lapokkal, csoportokkal, azok irodalmi-esztétikai teljesítményével, több ország, de akár több irodalmi évezred tanulságait leszűrve.
Ahol nem számított a szerintem. (Illetve elenyészett a maradandósággal szemben.)
Arisztotelész Poétika című művében nem SZERINTE kell átlag 10 percenként új drámai fordulat a műbe, különben leül a názői figyelem. Ő tudományos megállapítást tett. Megmérve és a drámaalkotásba beépítve eegy idegrendszeri biológiai jelenséget. Az emberi idegrendszer tudományosan kimutatva is ilyen. Csak ezt, első tudósként, neki a gyakorlatban kellett megtanulni, a Természettől. Vagyis A TERMÉSZETTŐL MEGTANULTAK SZERINT !!! állítja ezt Poétika című művében.
Amelyre aztán a modern amerikai közönségfilm mindmáig épít.
Forgatókönyvíró iskolai tanulmányaim során jegyeztem föl, hogy amikor a francia és európai filmes újhullám legyőzte a régi amerikai közönségfilmet, francia filmesek szerint "a papa moziját", akkor az amerikai filmesek összeültek az amerikai írókkal, hogy mit lehetne tenni a megújulásért. S utóbiak, egészen Arisztotelész fent említett művéig visszanyúlva, átdolgozták a forgatókönyvírás elméletét. A máig taroló új amerikai közönségflm sikeres metódusát kidolgozva. Ahol kötelezően jönnek a megfelelő percben a megfelelő (mert esztétikai tudatossággal odakomponált) fordulatok, a szereplők szintén megkomponált antagonisztikus feszültségein keresztül, az azokból (film)törvényszerűen következő lehetőségekre mutatva. Ha nem ez történik, unatkozni, elaludni fogunk a nézőtéren, vagy hazamegyünk.
A legújabb, Párbeszéd egy jobb Dokk-ról naplóban körvonalazott Dokk-ban én vissza szeretnék térni, illetve - íme - máris visszatértem, a TANULTAK SZERINT-hez.
Írom ezt abban a pillanatban, amikor az egyik irodalmi folyóirat, ahová nemrég beküldtem az egyik (talán) legfontosabb költeményemet, éppen kiséletrajzot kért tőlem. Azt hiszem ez "jót" jelent. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|