NAPLÓK: Párbeszéd a DOKK jövőjéről
Legutóbbi olvasó: 2026-09-21 14:50 Összes olvasás: 156349Olvasói hozzászólások nélkül| 109. | Pálóczi Antal: LÁSSUK! | 2019-02-13 12:48 |
Ezt írja lentebb Frady Endre: "Én viszont úgy gondolom, hogy a múlás-maradásnak a hitelessége múlik azon, hogy mennyire tükrözi vissza a közvélekedést. Ha versszerető emberek a maradó kupac többségére csak értetlenkedő szemöldökráncolással tudnak reagálni, míg a múlóban rengeteg értékre találnak, akkor ott valami félre van kalibrálva." Idézet vége.
Ő most tulajdonképpen a "közönségvers" (közönségfilm) mérvadását fogalmazta meg a "művészvers" (művészfilm) ellenében.
A vers- (film-) szerető közönség elvárásához és igényszínvonalához való igazodást. Holott ott vannak azok a (jó) a művészfilmek, amelyek csak keveseket vonzanak (adott időpontban) és mégis a filmművészet csúcsteljesítményének számítanak. (Ilyen például Tarkovszkíj Andrej Rubljov című ("unalmas" - intézeti gyerekeknek és átlagosan "nagyközönségnek" szinte levetíthetetlen) filmje.
Én viszont tartós szerelmet érzek a jó művészfilmekkel szemben. Egész életemben többször újra meg kell néznem őket. Ezt a filmet is Csepürágó jelenete miatt, amikor megbocsát, vagy a harangöntő "tragédiájára" újra kíváncsian.
A nagyközönség által kedvelt "sikerfilmek" nagy részét viszont jó, ha "egyéjszakás kalandként" képes vagyok kibírni.
S ilyen alapon vannak számomra olyan "közönség versek", amiket még elolvasni sem vagyok képes - miközben zajos a közönségsikerük - mert nem tesznek hozzám semmit csak szórakoztat(ná)nak. De a szórakozásom már "foglalt" - oda nem a művészetnek kell "besegíteni".
Vannak szerencsés művészek, akiknél a kettő összedolgozottnak hat, szerintem ezen kell dolgoznia annak, akinek fontos az "azonnali" közönségsiker. Aki egyéjszakás kaland hatású szeretne lenni, de úgy, hogy mégis szerelmesek legyenek "bele" vagyis abba, amit csinál.
Elvileg még ez sem lehetetlen.
Lássuk!
|
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
