NAPLÓK: Só, mi?
Legutóbbi olvasó: 2024-11-22 00:47 Összes olvasás: 1277811. | [tulajdonos]: Showme | 2015-11-08 14:52 |
24
Az indított hívások ritkábban felelnek, pohárba bújik néhány csepp söröm. Minden csatornán megjátszott szerelmek, fog közé szorulva kettétört köröm. Takaró mozdul, megreszket a lábam, lázadásból már vállat sem vonok. Arra gondolok a kölcsön éjszakában, megosszam-e, hogy nem számíthatok. Mellettem pihen egy ittfelejtett tányér, benne pusztult élet, megszáradt panír. Mottó: annyit érsz csak, mit a délután ér, ne írj az életről, az élet jobban ír. Elfekszik a testem, míg a lélek állna, megfenyítve, csendben, mint egy néma rab. Feltámad bennem más emberek álma, és puszta rossz szokásból életben marad. |
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!