NAPLÓK: Mátyus Attila
Legutóbbi olvasó: 2024-11-21 22:11 Összes olvasás: 29400| 6. | [tulajdonos]: Tiszavirágnak | 2006-07-15 15:20 |
ez egy vers a múltból...akkor még talán tudtam volna írni...
Úgy kínoz…
Úgy kínoz, hiteget engemet
millió érzés.
Szívemben perzsel a végtelen
jéghideg tüze.
Nézem a kérészek gondtalan
rövidke röptét.
S lelkemben érzem az időtlen
idők homályát.
(1983)
...mindenre emlékezhetek és mindenkire...
még azokra is akik elöttem éltek...
de akarok-e emlékezni, valamire egyáltalán...?
talán egy mosolyra...egy szóra, érintésre...
de ennyi pont elég...
többet úgysem adhat ezer évnyi lét sem... |
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
