NAPLÓK: Minimal Planet Legutóbbi olvasó: 2026-02-19 21:04 Összes olvasás: 173810| 1736. | [tulajdonos]: hova tűn | 2026-02-17 12:58 | | Bőséggel van arra példa a Dokkon, hogy valaki kitalál egy személyiséget magának, belebújik, ír néhány verset, amit a szerkesztők jól fogadnak, majd eltűnik örökre. A verseit, arcképét gyakran feldobja a rendszer, de nem ad magáról semmilyen életjelet. Ugyanakkor semmilyen más módon nem jelenik meg az interneten, ami azt támasztja alá, hogy csak a Dokk kedvéért találta ki, hogy márpedig ő Csörötneki Tihamér vagy Bús Barna Balkon. | |
| 1735. | [tulajdonos]: hattori | 2026-02-16 21:49 | | Annyira furcsa, hogy az előző poszt feltétele után 23 perccel felhívott az az ember, akinek a reklámszlogent küldtem, miközben teljesen kizárt, hogy olvassa a Dokkot, és különben is már február 6-án átküldtem neki. De valamiért pont most érezte, hogy itt az ideje annak, hogy beszélgessen velem. Hatalmas mesélőkedv, különleges történetek. Kíváncsivá tett, és előbb-utóbb látni fogom a műalkotásait, vagyis a késeit, ugyanis meghívott. A feleségem amúgy már csinált vele riportot, azt mondta róla, hogy ő egy kincs, nagyon vigyázzak rá. | |
| 1734. | [tulajdonos]: tényleg | 2026-02-16 18:53 | Eszembe jutott egy reklámszlogen, elküldtem ajándékba egy híres népi iparművésznek, aki késeket készít. Így szól:
Önökért dolgozom. Szívvel-élekkel. | |
| 1733. | [tulajdonos]: jelentsen bármit is | 2026-02-15 12:23 | | Sír, mint a katarzis gödrébe lökött ember. | |
| 1732. | [tulajdonos]: Breakfast cat Tiffany | 2026-02-13 19:37 | Semmit nem sajnálok a macskámtól. Vettem egy újat neki, egy kisebb vagyonba került.
Nem túlzás, ha ezt mondom róla: ez egy
alom luxuskivitelben. | |
| 1731. | [tulajdonos]: ! | 2026-02-05 08:21 | Japánban ezekkel a szavakkal indul a fát kicsinyen tartó művészek versenye:
induljon a bonszai! | |
| 1730. | [tulajdonos]: az irodalom hatalma? | 2025-12-13 11:45 | A következő Houllebecq idézet a lefejezésükre várókról szól, akik közül voltak, akik olvastak.
"...közöttük, számos tanúvallomás szerint, voltak néhányan, akiket mielőtt a hóhér segédei a vesztőhelyre hurcoltak volna, pontosan oda tették a könyvjelzőt, ahol éppen befejezték az olvasást - abban az időben minden könyvben volt könyvjelző. Mit jelenthet ilyen körülmények között a könyvjelző elhelyezése? Csak egyet, mégpedig azt, hogy az olvasó az olvasás idején annyira elmerült a könyvében, hogy teljesen elfelejtette, hogy néhány perc múlva le fogják fejezni." | |
| 1729. | [tulajdonos]: Már soha senki | 2025-12-13 11:12 | Ágh István: Már soha senki című verseskötetéről írott recenzióm a Magyar Napló legfrissebb, decemberi számában jelent meg. Végül ez lett az utolsó, még életében megjelent kötete; ami a jövőben meg fog jelenni tőle, azt már a "posztumusz" jelző fogja megilletni.
Egy részlet a recenzióból:
A kötet nyitóversének, a Siratók utánnak egyik sora „az életem gyászommal azonos” igen erőteljes felütést ad, mintegy kinyilatkoztatva, hogy végig ebben a modalitásban fognak elénk sorakozni a kötet darabjai. A könyv néhány kivétellel meg is tartja ezt az ígéretet, csak néhány vers lép ki ebből a tartományból. A lélek mindig a teljességre vágyik, és megejtő természetességgel képes megtalálni ezt a veszteségben is. Ha álmodni kell hozzá, akkor az álomban, ahogyan a Jó volt című versében írja: „Jó volt szüntelen emlékezéssel / tölteni ezt a másfél évet, / özvegyen sem egyedül éltem, / hiába tűnik képzelgésnek, // a párom csak addig hiányzott, / míg valahonnan haza nem tért, / eleven asszonyt szült az álom”. Az „eleven asszony” már nincs, de a költői képzelet úgy tekint rá, mintha átvándorolt volna a tárgyakba, minden őt idézi, jelenvalósága a túlélő társ számára nap mint nap átélt tapasztalás. | |
| 1728. | [tulajdonos]: el | 2025-12-11 22:40 | Nem tudom, hogy van ez, de néha úgy érzem, maga a nyelv leleplezi önmagát.
Van itt két szó, melyek nem is ugyanabból a nyelvből érkeztek a magyarba, de a betűkészletük egyetlen eltéréssel ugyanaz.
Konfiskál, sinkófál.
Az egyik hivatalosan, a másik alattomosan csinálja ugyanazt: elvesz.
Lehet ez véletlen?
| |
| 1727. | [tulajdonos]: fém | 2025-12-10 16:40 | | Szerintem igen sokakat csodálkozásra késztetett az ukrajnai arany WC. Ilyen tárgy létrehozására ugyan volt már példa a képzőművészetben, amihez sajátos ideologikus magyarázatot fűzött az alkotó, Cattelan, utána lehet nézni. De nemcsak képzőművészeti alkotásként született ilyen tárgy, hanem egy korábbi ukrán elnök rezidenciáján is találtak ilyet. És most megint Ukrajnában bukkan elő, ezúttal a regnáló elnök jobbkezének lakásában. Ezek után a kellő óvatossággal, de mégiscsak meg merem kockáztatni, hogy az ukrán, vagy mondjuk, szláv kötődés szembeötlő. Mindazonáltal megmagyarázhatatlan, hacsak a totális ízléstelenség és cinizmus nem tekinthető magyarázatnak. Erre a Testamentum című kötetben (Dmitrij Sosztakovics emlékei Szolomon Volkov szerkesztésében) ezt találom: „Az alkohol annyit ért aranyban, amennyit a súlya nyomott, sőt még többet. Mert mi volt az arany? Csak fém. Tervezték, hogy illemhelyeket építenek majd belőle, mint Lenin ígérte…” A dolog több mint száz évre nyúlik vissza, és tényleg szláv eredetű. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
