NAPLÓK: Mindennapi nyöszörgések Legutóbbi olvasó: 2026-04-21 00:06 Összes olvasás: 28755| 88. | [tulajdonos]: hozzászólás | 2007-11-09 10:59 | Csupa hiábavalóságról írok, szöszökről, jelentéktelen életem legjelentéktelenebb mozzanatairól, valami ilyesmit vetettek itt a szememre. 1-2 hónapja, azt hiszem. És még azt is, hogy érdektelen vagyok, unalmas.
Próbáltam már, nem egyszer, Judit nénit kizökkenteni a kerékvágásból, de nem engedi. Mert amit felszedsz magadnak, amibe takarózol, azt nem engeded, nem lehet, nem bírod elengedni, mert ha az nincs, semmi nincs, kiderül, hogy teljesen meztelen vagy. Hogy teljesen érdektelen vagy? Ugye nem?
Nem írok sokat, apróságok, színtiszta unalom. Vagyis üres vagyok? A párom édesanyja, mind, akiket látok, az emberek, bemennek a boltba, jönnek az iskolából, átmennek az úttesten, állnak a pékségben, a valamire várok, mindig ácsorgók, órarend szerint dolgozók, akiknek kicsi jutalom az estére valami tévéműsor, azok mind kicsodák?
Olyan a szám íze, mint a savanyú tej. Órakattogásra működök, és alig gondolok.
Bármire is. Egy-két dolog, ami eszembe jut, az ebéd, hogy ma mit főzzek, ma hova kell mennem, várok a pirosra, és akkor mit gondolok? Hogy beborult. Esik az eső, és hogy csak egy "fénylő csöpp örömöt". Ami e. Fényszikrás reggelhez ideköt. Nem fényszikrás, szürke. Massza. "Lapos, lapos, ez mond valamit?"
És leírom. És itt ez bassza valakinek a csőrét. Vagy inkább ő is csak unatkozott.
Vagy inkább valami hiányzott. A gúny, ha csak fitogtatásra jó, leplezi a szomorúságot. És így nem más. Nem különb, kedves hozzászóló.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
