NAPLÓK: Juli
Legutóbbi olvasó: 2024-04-23 17:08 Összes olvasás: 1544160. | [tulajdonos]: Vers | 2021-04-09 22:27 |
Eltévelyedve
Szürke beton falak között, Puha ágyat vet az est. Sápadt, színtelen egére Üvegcsillagokat fest.
Kopott macskakövek között, Tűsarkúban jár a kéj. Leplet, titkát eltakarni, Holdfényből sző rá az éj.
Hazug tükör hamis képe Hálót vetni oly serény Tiszta, patyolat ruháját, Levetkezi az erény.
Észrevétlen földre hullik, Rátapos ki arra jár. Egykor hófehér ruhája, Csupa mocsok, csupa sár.
Pénzért kínálja a gyönyört Olcsó, feslett bájait. Utcán, kapualljak alatt, Elfeledve vágyait.
Lassan kíséri a hajnal Hálás, ma is hazaért. Nincs már hozzá semmi kedve Aggódni a holnapért.
Egy nap, megint minden szép lesz Ébren álmodik szegény. Ócska, kopott pizsamában Aludni tér a remény.
Álmaiban újra boldog Oda, az árny el nem ér. Vágyaiból szőtt ruhája Mindig tiszta, hófehér.
Miértekre okot keres, Válaszokra mégse lel. Akárhányszor kérdezi is Hallgat a csend, nem felel.
Régi emlékekben kutat, Önmagára mégse lel. Ajtózárban fordul a kulcs, Hát megint csak útra kel. |
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!