DOKK

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2810 szerző 36266 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Petz György
  Arany - Kertben
Új maradandokkok

Farkas György: ALVÁSGYAKORLAT (ll)
Pálóczi Antal: Száz hét magány
Ötvös Németh Edit: a kór házában 2
Filip Tamás: Mormoljuk együtt
Wesztl Miklós: Pizzafutár (jav.)
Magyar Anita: Halálra kész
Farkas György: ALVÁSGYAKORLAT (l) (jav.)
Petz György: Ellenpontok
Szakállas Zsolt: FELÜLET-AZONOSÍTÓ szürrealista kispróza
Natalie Danaisz: **
FRISS FÓRUMOK

Ketykó István 21 perce
Nagyító 3 órája
Boris Anita 6 órája
Vezsenyi Ildikó 8 órája
Farkas György 8 órája
Kosztolányi Mária 16 órája
Czékmány Sándor 22 órája
Bak Rita 23 órája
Pálóczi Antal 1 napja
Varga Árpád 1 napja
Filip Tamás 1 napja
Faopál 1 napja
Natalie Danaisz 2 napja
DOKK_FAQ 2 napja
Bara Anna 2 napja
Ötvös Németh Edit 2 napja
Szilasi Katalin 2 napja
Dobay Katalin 3 napja
Wesztl Miklós 3 napja
Magyar Anita 4 napja
FRISS NAPLÓK

 Gyurcsi 7 perce
az utolsó alma 2 órája
Héderváry Luca 2 órája
az univerzum szélén 2 órája
nélküled 2 órája
N. D. S. L. (Vajdics Anikó) 3 órája
Bátai Tibor alkotói naplója 4 órája
Baltazar 4 órája
Játék backstage 5 órája
Minimal Planet 5 órája
enigma 7 órája
árnyalat 8 órája
faopál 8 órája
Jó, ha a vége jó 10 órája
Zúzmara 19 órája
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK


NAPLÓK: Juli
Legutóbbi olvasó: 2019-06-16 13:55 Összes olvasás: 1319

Korábbi hozzászólások:  
13. [tulajdonos]: Vers2019-05-09 11:47
Veled

Olyan vagy nekem,
Mint földnek az eső.
Szárazság után
Kerteket éltető.

Mint enyhe fuvallat
Tikkasztó nyárban,
Zöldellő fa lombja
Fészkelő madárnak.

Vihar után a csend,
A víz csobbanása.
Szívemnek minden
Csendes dobbanása.

Tavasz estéken
A csillagok fénye,
Jelenem és jövőm
Édes szép reménye.

Este illatozó
Akácfa virága,
Nyári éjszakában
Tücsök muzsikája.

Télen, fenyő ágán
A hajnali fagy.
Csillogó hópehely,
Igen, az is te vagy.

Te vagy a csend is,
Unalmas délután.
Néha csak hirtelen
Kimondott szó után.

Színes falevél
Szürke őszi tájon,
Biztos menedékem
Ezen a világon.

12. [tulajdonos]: Vers2019-05-05 00:03
Emlékezés

Bármerre is visz az utam,
Indulok vagy érkezek,
Abba a kis régi házba,
Visszavisz a képzelet.

Múlt tavasszal jártam arra.
Álltam, néztem ablakát.
Nem volt hozzá bátorságom,
Hogy kinyissam ajtaját.

Nem vagy már ott, hogy segíthess,
Ha kell, korholj vagy taníts.
Üres a ház szobáiban,
Ma már csak a csend lakik.

Megesik, ha otthon járok,
Olykor ébren álmodok.
Elhiszem, hogy a kiskerted
Őrzi még a lábnyomod.

Bontja szirmát a sok virág,
Illatosak színesek.
Drága anyám, belőlük már,
Csak sírodra vihetek.

11. [tulajdonos]: Vers2019-05-01 23:14
Anyák napján

Nekem, már nincs édesanyám.
Elvesztettem régen.
Csillagok közt fénylőn ragyog,
Odafenn az égen.

Emlékszem még, hogy futottam
Gyermekként ölébe.
Miként óvott minden rossztól
Jó anyám köténye.

Emlékekből kötök csokrot,
Szívem közepébe.
Oda repíti majd a szél,
Anyám közelébe.

Szalagot is teszek rája,
Könnyeimmel írva.
Sírja előtt gondolatban,
Leborulok sírva.

10. [tulajdonos]: Vers2019-04-27 22:03
H. J. Emlékére

Ólom lábon jár az idő,
Nyomasztó most a csend.
Egy régi dalra gondolok,
Mely most fülembe cseng.

Emlékszem hányszor hallgatta.
Valaha réges rég,
Csillagos nyári éjszakán
Ezt dúdolta a szél.

Hirtelen kimondott bántó
Át nem gondolt szavak,
Sebeket ejtett a lelkén
Örökre ott maradt.

A másik szemében többé
Nem látta már magát.
Magányos, szomorú szíve
Bezárta ajtaját.

Lelkének kínzó terheit,
Magában hordozta.
Törékeny gyenge vállait
Ólomsúlyként nyomta.

Kialudt benne rég a tűz,
Reménye megkopott.
Mit adott a múló idő,
Szép lassan ellopott.

Lelkének hamis tükrében,
Nem ragyogott a fény.
Mindent mit egykor álmodott,
Elfújta rég a szél.

Nem voltak többé céljai,
Nem volt már még, talán.
Feladta végül önmagát,
Egy fáradt éjszakán.

Szabadulását jelezte,
Bilincse roppanása.
Szívének, utolsó néma
Csendes dobbanása.

Nem várta többé a hajnalt,
Nem üzent már a szél.
Magányos vándorként harcolt
Amíg a földön élt.

9. [tulajdonos]: Ves2019-04-23 22:09
Édes hazám

Édes hazám szülőföldem,
Magyarnak születtem.
Magyar szülők neveltek fel,
Magyar anyanyelvem.

Téged szolgált őseimnek
Apraja és nagyja,
Szeretném, ha itt az idő
Magyar föld takarna.

Miért kell a fiaidnak
Félelemben élni,
Száműzötten idegenben
Holnapot remélni?

Családjától elszakítva
Otthonát elhagyni,
Hozzád fűzött reményeit
Már végképp feladni?

Miért van hogy százezrével
Mind elhagynak sorban,
Miért hagyod gyermekeid
Nincstelen nyomorban?

Egyik részed bőségben él,
A másik éhezik.
Magányosan elhagyatva,
Mondd ez hogy létezik?

Szülőföldem Kérdem tőled
Kétségeim között,
Miért teszel különbséget
Gyermekeid között?

Miért nem tudsz jó szülőként
Egyformán szeretni,
Azokat kik bíztak benned,
Hogy tudtad feledni?

Mondd csak hazám sírsz-e te is
Könnyeinket látva,
Kettészakadt nemzetedre
Jobb napokat várva?

Eldobtad a gyermekeid
Mint hervadt virágot,
Nem tudsz adni biztonságos
Élhetőbb világot.

Elvetted a reményeink,
Elloptad az álmunk.
És arra, hogy egyszer jobb lesz,
Hiába is várunk.

8. [tulajdonos]: Vers2019-04-21 12:01
Édesapám emlékére

Erős ember volt az apám,
Egyenes tartása.
Ólomnehéz súly alatt sem
Hajlott meg a háta.

Nem sajnálta az erejét,
Magát nem kímélte.
Erőn felül küzdött értünk,
Éjt nappallá téve.

Nagyon nehéz volt élete,
Gondok nyomták lelkét.
A sok munka és a teher,
Mégsem szegték kedvét.

Szerette a muzsikaszót
Dalból volt a lelke,
Nehéz sorsát a nótával
Kicsit szebbé tette.

Eszembe jut, hegedűjét
Mikor elővette,
Úgy muzsikált, hogy lelkem is
Megremegett tőle.

Itt él bennem édesapám
Sok kedves nótája.
De az az egy, legkedvesebb
Szívemet próbálja.

Mikor hallom azt a nótát,
Lelkem oda vágyik.
Abba a kis régi házba,
Emlékekkel játszik.

Furcsa játékot űz velem
Néha képzeletem,
Gyermekkorom boldogságát
Olykor átélhetem.

Újra élem minden percét
Belesajdul lelkem,
Isten tudja csak senki más
Mennyire szerettem.

Régen elment sok-sok éve
Szavam már nem hallja,
De a nóta szeretetét
Rám örökül hagyta.

7. [tulajdonos]: Versek2019-04-20 19:14
Húsvéti vendégláz

Egér asszony készülődik,
Még pár nap és láthatja.
Indulnak a lányáékhoz,
Elutaznak pár napra.

Egér Elek komoran ül,
Sír az ifjú feleség.
Mit adnak a vendégeknek,
Túl kevés az eleség.

Nemrég vettek egy kis házat,
Senkivel sem cserélnek.
Szerényen de boldogságban,
Tisztességben megélnek.

Csinosítják, szépítgetik,
Minden pénzük arra megy.
Amikor majd befejezik,
Életük is könnyebb lesz.

Össze dugják a fejüket,
Tanakodnak mi legyen.
Vakarja a fejét Elek,
De nem tudja mit tegyen.

Azt sem tudom édes szívem,
Holnapután leszek- e.
Hogy élem túl ezt a szégyent,
Drága kincsem Emese?

Jön az egész família,
Hamarosan érkeznek.
Otthon dúskálnak a jóban,
Nálunk meg majd éheznek.

Mi történt veled te egér?
Tán az ördög bújt beléd?
Meghökkenve kérdi Elek,
Azt mondtad, hogy te egér!?

Bajsza alatt már mosolyog,
Megöleli Emesét.
Meg kell hagyni, tűzrőlpattant
Takaros kis feleség.

Azt mondja az ifjú asszony,
Gondolkodjunk előre.
Tojást veszünk édes uram,
Hímes lesz majd belőle.

Két szakajtó elég is lesz,
Mondja a kis feleség.
Ha eladjuk, lesz majd rajta
Hidd el bőven nyereség.

El is kezdik már délelőtt,
Dolgoznak míg
este lesz.
Hagymahéjjal zöld búzával,
Tojásokat festenek.

A megfestett tojásokra,
Virágokat rajzolnak.
Nagyon ügyes mind a kettő,
Remek párost alkotnak.

Gyönyörű lett valamennyi.
Virágosak színesek,
Egér húzta kisszekéren,
Utaznak a hímesek.

Pillanatok alatt elkelt
Az erdei vásárban,
Egér Elek nagyon büszke,
Nem csalódott párjában.

Elégedetten nyugtázzák,
Nagyon jó kis nyereség.
Nem szólnak de azt is tudják,
Ez még bizony nem elég.

Bandukolnak hazafelé,
Épp a tarka réten át,
Úgy gondolom szól Emese,
Ezt itt hagyni vétek ám.

Minek nekünk ennyi virág,
Drága kincsem Emese?
Nem kell abból egy szekérrel,
Elég lesz a negyede.

Mosolyog az ifjú asszony,
Csendesen szól szerényen.
Szedjük csak a virágokat,
Elférnek a szekéren.

Alig bírják olyan nehéz.
Araszolva haladnak,
Mondja Elek nagy morcosan,
Köszönd most ezt magadnak.

Elfáradtak mind a ketten,
Már a társalgás sem megy.
Mire végre hazaérnek,
Sűrű sötét este lett.

Eredj Szívem feküdj csak le.
Szóll Emese boldogan,
Én is megyek nemsokára,
Csak még egy kis dolgom van.

Szorgoskodik egész éjjel,
Alakulnak szépülnek,
Az asztalon egymás után,
Virágcsokrok készülnek.

Bokrétába maga köti,
Szívének ez nagy öröm.
Mire végez, a napsugár
Épp, jó reggelt Köszönön.

Az ifjú férj nagyon boldog.
Nézi a sok virágot,
Örömében átölelné,
Tán az egész világot.

Gyönyörűek, illatosak.
Egyet gyorsan félretesz.
Ez a csokor az ünnepen,
Asztalunknak éke lesz.

Fütyörészve készülődik.
Indulnak a vásárba,
Egész úton dúdolászik,
Nagyon büszke párjára.

El is adják valamennyit,
Nem időznek sokáig,
Egér Elek olyan büszke,
Alig lát az orráig.

Nyakába kapja az asszonyt,
És már rögtön szalad is.
Feleségem drága kincsem,
Most már jut is marad is.

Nagy örömmel készülődnek.
Túl sokat nem beszélnek,
Sok a munka sietni kell,
Érkeznek a vendégek.

6. [tulajdonos]: Vers2019-04-19 22:29
A szeretet csillaga

A szeretet gyenge,
Csak pislákol fénye.
Láncra verve fekszik
Egy hegy belsejében.

Elrabolták tőle
Tündöklő csillagát.
Darabokra törték,
És a mélybe dobták.

Parányi szikráit,
A szél messze vitte.
Emberek szívébe
Mélyen elrejtette.

Hol jóságra talált
Biztonságban léte,
De hol gonoszságra
Halványodik fénye.

Földre szállt egy angyal
A világot járja,
Hogy a részecskéket
Újra megtalálja.

Megpihenni megáll
Szívek kapujában,
Halkan kopogtatva
Bebocsátást várva.

Hol tiszta szívre lel
A kapun belépve,
Hitet és reményt ad
A jóért cserébe.

Soha nem ugyanaz
Változik alakja.
Nem ismerhető fel,
Csak, ha úgy akarja.

Néha koldusként jön,
Vagy mint öreg vándor.
Az egész világon
Felbukkanhat bárhol.

Gyűjti a szikrákat
Tarisznyába rakja.
Reméli, hogy meglesz
Mindegyik darabja.

És, ha majd egy napon
Mind előkerülnek,
A csillag részei
Újra egyesülnek.

Szeretetnek akkor
Visszatér ereje.
Szabadulásának
Eljön az ideje.

Láncait letépi
Kiszabadul végre,
Teljes pompájában
Ragyog majd a fénye.

5. [tulajdonos]: Vers2019-04-19 21:58
Tavaszi zsongás

Itt a tavasz, megérkezett,
Színpompája végtelen,
Pajkos szellő felhőt kerget
Odakint a réteken.

Esőfelhő és a napfény
Könnyű táncot lejtenek,
Fenn az égen színes hidat
Szivárványból festenek.

Vándormadár mind visszatér
Újra hazaköltözik,
Tiszteletükre a vidék
Ünneplőbe öltözik.

Fák és bokrok rejtekében
Fészket rak a sok madár,
Felverik az erdő csendjét
Hangos tőlük a határ.

Milliónyi apró virág
Bontogatja szirmait,
Megmutatja a természet
Féltve őrzött titkait.

Délutáni napsütésben
Pillangó száll szelíden,
Ha elfárad, virág szirmán
Pillanatra megpihen.

Ágról-ágra mókus ugrik
Álmos lepke szédeleg,
Fa tövében egy sündisznó
Óvatosan lépeget.

A százlábú sétálni megy
Nem bajlódik cipővel,
Domboldalon kis nyúl szalad
Versenyt fut az idővel.

Az apróvad összerezzen,
Egy közülük oda lesz,
Vörös bundás ravasz róka
Éppen vadászatra megy.

Hangyabolyból kivonulva
Mind a hangya katonák,
Darázsfészket fosztogatnak
Náluk ez már hagyomány.

Himbálódzik jobbra balra
Fonalának végén lóg,
Csapda készül két ág között:
Szövi hálóját a pók.

Erdő mélyén a kék tóban
Lomha béka elmerül,
Tisztás szélén a holdfényben
Tücsök mester hegedül.

Öreg bagoly tölgyfa ágán
Néha el-el szundikál,
Hallgatja a késő éji
Andalító muzsikát.

4. [tulajdonos]: Juli2019-04-15 22:26
Köszönöm szépen! :)


Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!




Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2019-06-05 10:21 lista
2019-02-11 10:51 Kosztolányi Mária
2018-12-07 20:19 u.a.
2018-12-07 14:21 szép
2018-11-14 11:19 Bara
2018-09-28 23:41 furim
2018-08-27 10:16 Vajdics Anikó -- kedvencek
2018-08-21 09:29 Vezsenyi Ildikó
2018-08-21 09:17 vim
2018-08-17 21:42 válogatott versek
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2019-06-16 16:31   Napló: Gyurcsi
2019-06-16 16:19   új fórumbejegyzés: Ketykó István
2019-06-16 14:03   Napló: az utolsó alma
2019-06-16 14:02   Napló: Héderváry Luca
2019-06-16 13:59   Napló: az univerzum szélén
2019-06-16 13:46   Napló: Héderváry Luca
2019-06-16 13:44   Napló: nélküled
2019-06-16 13:31   Napló: az univerzum szélén
2019-06-16 13:30       ÚJ bírálandokk-VERS: Steszkó Juli A régi házban
2019-06-16 13:29   NAGYÍTÓ /furim:re/