NAPLÓK: Juli Legutóbbi olvasó: 2022-07-05 08:01 Összes olvasás: 12319| 72. | [tulajdonos]: Vers | 2022-04-30 21:54 | Anyu
Fenn a fénylő csillagok közt
Van egy ország, csodaszép.
Ha a lélek elfáradt már,
Megpihenni odatér.
Útra keltél te is anyám,
Régen oda költöztél.
Enyhe, csöndes, nyári éjen,
Ködruhába öltöztél.
Szívem egy darabját vitted,
Helyén hó és jégkristály.
Azóta, ha bánat éri,
Csak egy fél szív ami fáj.
Hiszem, egy nap veled leszek.
Ott, hol te vagy, lesz hazám.
Esőmosta alkonyatkor
Hozzád futok jó anyám. | |
| 71. | [tulajdonos]: Vers | 2022-03-22 16:54 | Kósza gondolatok
De szép volna, de jó lenne
Könnyek nélkül élni,
Illatáért azt a rózsát
Tövis nélkül tépni.
Ha az álom, színes álom,
Valósággá válna,
Hogyha a csönd, ha a magány,
Többé sose fájna.
De szép volna, de jó lenne
Bánat nélkül élni,
Kacskaringós, rögös útra,
Vissza sose nézni.
Ha a féltő gondviselés
Vállamra hajolna,
Az a madár, kicsiny madár,
Nekem is dalolna. | |
| 70. | [tulajdonos]: Vers | 2022-03-22 16:50 | De szép volna,de jó lenne
Könnyek nélkül élni,
Illatáért azt a rózsát
Tövis nélkül tépni.
Ha az álom, színes álom,
Valósággá válna,
Hogyha a csönd, ha a magány,
Többé sose fájna.
De szép volna, de jó lenne
Bánat nélkül élni,
Kacskaringós, rögös útra,
Vissza sose nézni.
Ha a féltő gondviselés
Vállamra hajolna,
Az a madár, kicsiny madár,
Nekem is dalolna. | |
| 69. | [tulajdonos]: Vers | 2022-02-12 20:07 | Felemás
Nyújtózkodva ébred a zaj,
Kávét főz a reggel.
Szedi lábát a gondolat,
Versenyt fut a perccel.
Iparkodik a délelőtt,
Temérdek a dolga.
Belőle ha kettő lenne,
Az is kevés volna.
Töri fejét a délután,
Fel nem tudja fogni,
Hová tűnik, merre kószál,
A sok félpár zokni.
Nagyokat ásít az este,
Alig áll a lábán,
Hajszál híján világgá megy,
Teendői láttán.
Pizsamában indul az éj
Álom manót fogni,
Jobb lábán egy pirocsíkos,
Balon, pöttyös zokni. | |
| 68. | [tulajdonos]: Vers | 2021-12-05 18:49 | Téli varázs
Van egy kicsi birodalom,
Minden csupa jégvirág.
Tündérek és manók
lakta,
mesebeli szép világ.
A képzelet oda repít
Határáig, s azon túl,
Oda ahol alkonyatkor,
Varázs fényű lámpa gyúl.
Fenyőfáktól körülölelt
Nádfedeles házikó,
Pitvarában kincset őrző,
Ütött- kopott ládikó.
Télapónál van a kulcsa,
Oda rejti tarsolyát.
Abban őrzi szép emlékként,
Sok-sok gyermek mosolyát.
Téli estén előveszi
Mikor fehér a világ,
Amikor az ablakában,
Kinyílik a jégvirág.
Kandallónál a hintaszék,
Rajta kockás takaró.
Abban ülve ha elfárad,
Elbóbiskol Télapó.
Az asztalon pöttyös bögre,
Benne kedvenc itala.
Betölti az egész házat,
Mámorító illata.
Kakaó és mézeskalács
Vacsorára azt eszik,
Tündérek és manók gyúrják,
Bizony, nem boltban veszik.
Egymás mellett sorakoznak
Csengő, csizma hintaló,
Hajnal óta süti őket
Három szorgos kismanó.
Csipkeszárnyú tündérlányok
Kezenyomán szépülnek,
Gyerekeknek ajándékba,
Szeretettel készülnek.
Itt az idő indulni kell,
Készülődik Télapó.
Üveggömbjét jól megrázza,
S máris esni kezd a hó.
Útra készen áll a szánkó,
Befogva a szarvasok.
Csomagokkal megpakolva
Rajtuk, színes szalagok.
Hamarosan elindulnak
Mind a kicsik és nagyok,
Hová merre vágtassanak,
Megsúgják a csillagok. | |
| 67. | [tulajdonos]: Vers | 2021-10-29 15:19 | Gyertyák helyett
Szívem titkos kertje mélyén
Vártok már rám, jól tudom.
Ott egy padon üldögélve,
Arcotok még láthatom.
Képzeletem repít oda,
Hol a csend és béke vár,
Ahol nem mozdul az idő,
Hol a szellő halkan jár.
Ahol vidám muzsika szól,
Hol a vihar sosem dúl,
Ahol este gyertyák helyett
Milliónyi csillag gyúl.
Én ma ott emlékszem rátok.
Jól van ez így, azt hiszem.
Szívem minden szeretetét
Hozzátok ma így viszem. | |
| 66. | [tulajdonos]: Vers | 2021-09-09 10:10 | Hajnal felé
Van egy titkos birodalmam,
Nem ismeri más csak én.
Sérült, fáradt pillangómat
Elringatja lágy ölén.
Hányszor járok ott titokban
Ha az álom elkerül,
Amikor a város zaja
Mély álomba szenderül.
Határán túl béke honol,
Varázslatos az a táj.
Ottlétem, hogy ne zavarja,
A szellő is halkan jár.
Völgye mélyén áll egy kis ház,
Nádfedeles, hófehér.
Falai közt jelen és múlt
Békességben jól megfér.
Görcsös törzsü vén tölgy alatt
Áll az idő szekere.
Nem megy előre, se hátra,
Ütött-kopott kereke.
Magzatpózban alszik a nyár,
Öle csupa vadvirág,
Emlékszőtte színes fátyol,
Féltve őrzött szép világ. | |
| 65. | [tulajdonos]: Vers | 2021-08-21 16:23 | Augusztus végén
Napraforgós batyujába
Ismét bepakol a nyár.
Fáradt lába menni készül,
Csak a pillanatra vár.
Vándor botját továbbadja,
Majd szó nélkül búcsút int.
Elmenőben út porába
Színes virágszirmot hint.
Széllel- bélelt zöld kabátját
Tücsök mester felveszi.
Elhallgat a muzsikaszó,
Hegedűjét elteszi.
Messze költöznek a fecskék,
Magányos a gólyavár,
Hívatlan vendégként a szél
Hébe- hóba visszajár.
Emlék marad csak a rózsák
Mámorító illata,
Tábortűz körüli esték
Milliónyi csillaga.
Szürke köpenyt vesz az este,
Bőr bocskora sárban jár.
Földre hulló levelek közt,
A hajnal már őszre vár. | |
| 64. | [tulajdonos]: Vers | 2021-07-16 15:34 | Legvégén az útnak
Álmában olykor látja még,
csőrében fénysugár.
Amint a reggel ráköszön,
Röppen a kék madár.
Nem számít többé múlt, jövő,
Elfogy az út, a cél.
Elveszett színes álmokat
Hajszol a nyári szél.
Végtelen hosszú éjszakák.
Magányos hajnalok.
Sötétszürkébe öltözött
Megfáradt nappalok.
Öreg, dohos falak között
Sínylődik, jaj, szegény,
Ereje véges, egyre fogy,
Hajdoklik a remény.
Ágyára telepszik a kín,
Rémségekről mesél,
Apránként lopja el mindazt,
Mit még a szív remél.
Fülébe súgva titkokat,
Álmából riasztja,
Lélektükréből fakadó
Forrásból itatja.
Szüntelen gyötri, adja fel,
Míg végül eléri.
Bíborvirágát a szívnek,
Tövestől kitépi.
Nem bántja többé, engedi.
Ad neki szárnyakat.
Kaput nyit ég és föld között
Egyetlen pillanat. | |
| 63. | [tulajdonos]: Vers | 2021-05-14 10:46 | Éjszaka
Virág illatot hoz a szél,
Ezer csillag látszik.
Ablakomnál tücsök mester,
Ma csak nekem játszik.
Zöld zakója bal zsebében
Gyűrött, szakadt kotta,
Előveszi kisimítja,
Ezt játszom ma-mondja.
Szél kergette, gally szaggatta,
Eső mosta-súgja.
Végül felkapta egy szellő,
Lábam elé fújta.
Szinte hallom, ahogy szíve
Hatalmasat dobban.
Levendula szirmok között,
Nótába kezd nyomban.
Hegedűjén sír a dallam
Holdvilágos éjjel.
A jó kedvem észrevétlen,
Messze száll a széllel.
Ej te tücsök, ne ezt játsszad!
Nem jó ez a kotta.
Engedd, hadd vigye a szellő,
Akárhonnan hozta.
Konok tücsök csak azért is,
Annál jobban húzza.
Hegedűjén azt a vonót,
Egész éjjel nyúzza. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
