NAPLÓK: Juli
Legutóbbi olvasó: 2024-03-29 12:07 Összes olvasás: 1528438. | [tulajdonos]: Vers | 2020-03-01 12:10 |
Bukott álmok
Óvatosan lépked az est, Mélykék égen csillagot fest. Holdfényt is az éjszakának, Aztán ágyat vet magának.
Falu szélén áll egy kis ház, A boldogság falán csak máz. Megtévesztő színes álca, Gazdájának bukott álma.
Néha ábrándokat hajszol, Olykor színes álmot rajzol. Mintha attól szebbé válna, Életének elnyűtt vászna.
Árnyként követi a múltja, Titkait fülébe súgja. Régi emlékekről mesél, Rosszat jóért el nem cserél.
Szinte suttog alig hallja, Hangosabb az óra hangja. Cserbenhagyja az értelem, Ágyára ül a félelem.
Álma üveggömbként törik, Ha a remény is elszökik. Pislákoló gyertya árnya, Lassan kialszik a lángja.
Hívja, csalja, a régi táj, Amikor a magány úgy fáj. Az a kis ház, azaz utca, Szíve egyre oda húzza.
Várnak ott rá szíve súgja, Egy nap a szél oda fújja. Ahol a fák égig érnek, Hol az álmok véget érnek. |
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!