NAPLÓK: Juli
Legutóbbi olvasó: 2026-04-13 08:30 Összes olvasás: 19264| 60. | [tulajdonos]: Vers | 2021-04-09 22:27 |
Eltévelyedve
Szürke beton falak között,
Puha ágyat vet az est.
Sápadt, színtelen egére
Üvegcsillagokat fest.
Kopott macskakövek között,
Tűsarkúban jár a kéj.
Leplet, titkát eltakarni,
Holdfényből sző rá az éj.
Hazug tükör hamis képe
Hálót vetni oly serény
Tiszta, patyolat ruháját,
Levetkezi az erény.
Észrevétlen földre hullik,
Rátapos ki arra jár.
Egykor hófehér ruhája,
Csupa mocsok, csupa sár.
Pénzért kínálja a gyönyört
Olcsó, feslett bájait.
Utcán, kapualljak alatt,
Elfeledve vágyait.
Lassan kíséri a hajnal
Hálás, ma is hazaért.
Nincs már hozzá semmi kedve
Aggódni a holnapért.
Egy nap, megint minden szép lesz
Ébren álmodik szegény.
Ócska, kopott pizsamában
Aludni tér a remény.
Álmaiban újra boldog
Oda, az árny el nem ér.
Vágyaiból szőtt ruhája
Mindig tiszta, hófehér.
Miértekre okot keres,
Válaszokra mégse lel.
Akárhányszor kérdezi is
Hallgat a csend, nem felel.
Régi emlékekben kutat,
Önmagára mégse lel.
Ajtózárban fordul a kulcs,
Hát megint csak útra kel. |
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
