Hetedíziglen: eredményhirdetés

Hetedíziglen bloggernek 8 feldolgozatlan üzenete van.
Kezelésükhöz itt léphet be.

NAPLÓK: Hetedíziglen
Legutóbbi olvasó: 2025-07-15 07:19 Összes olvasás: 377766

Korábbi hozzászólások:

698.	[tulajdonos]: eredményhirdetés	2019-09-27 19:37
Eredményhirdetés Mindenki szavazott aki verset írt. Oláh Imre választott szavaiból történt A nyertes Kiss Anna Mária. Szeretettel gratulálok neki! Köszönöm a játékot minden résztvevőnek! 1. Oláh Imre: Család ezek egyszerű szavak: apa, anya, gyermek mégis bennük áll a világ gondolhatnád egy versben nem is ünnepelnek pedig mindenünk a család segítő kezet nyújt ráncos kacsón benne látkép a remény elkísért úton temetetlen áll mint hegyen kápolna réten virág kabáton gomb küszöbön út bűnben esély 2. Francesco de Orellana belepte a por a gyermek végül beállt a sorba apa most már büszke lehetne rá ha anya el nem zavarta volna réges-rég a világ köszöni szépen megvan jól mutat rajta a festett látkép egy valami hiányzik azonban a remény mindig minden ugyanaz folyton körbe jár az óra ketyeg az idő lassan telik "a Kacsó(h) Pongrác utca következik" Kiss Anna Mária 3. Vajdics Anikó: Gyere, Anya, add a kacsódat Igen, Anya, tudom, hogy sokat szenvedtél. Tőlünk, Apától, a sógornőidtől, az orvosoktól, a politikusoktól, a szomszédoktól, az egész kurva, kibaszott világtól, de a leginkább önmagadtól. Egyszer majd mindenkinek szépen megbocsátasz, mert mindenki szépen bocsánatot kér tőled. Te is, önmagadtól. Vagy nem? Később majd nyugodtan beszélhetünk erről is, nem bánom, a gyermeked vagyok, a legkevesebb, amit érted tehetek, hogy szóba állok veled, de most fontosabb dolgunk van. Nézd ezt a falat. Mióta van itt? Már nem emlékszel. Mindegy, ki építette, miért kezdte el, s honnan volt olyan sok téglája, a habarcsról nem is beszélve, a lényeg az, hogy felépült, és azóta mi innen nem látunk ki. Se te, se én. Be vagyunk bezárva, Anya! Téged ez nem zavar? Engem igen. Néha elképzelem, hogy a téglák közt, a habarcsban találok egy rést, és ahogy kikukucskálok rajta, megjelenik előttem a város látképe középen a templomtoronnyal, a háttérben a hegyekkel, látom, ahogy megy le a Nap, jön fel a Hold, kigyúlnak az első csillagok, de hirtelen összemaszatolódik a látvány, mert a képzelet az csak képzelet, Anya, és nekünk fogalmunk sincs, mi zajlik valójában odakint! De ma, takarítás közben, ha hiszed, ha nem, találtam valamit az ágy alatt, amin hónapok óta fekszel. Egy létrát. Nem tudom, ki rakta oda, vagy, hogy odarakta-e valaki egyáltalán, talán ott volt mindig is, csak mi nem vettük észre, de, Anya, képzeld, én arra gondoltam, hogy, ha már így előkerült ez a létra, mit szólnál, ha most odatámasztanánk a falhoz, felmásznánk a tetejére, és kinéznénk róla a nagyvilágra? Tudom, tudom, hogy neked az ilyesmi már nem megy olyan egyszerűen, hogy mindened fáj, és hogy más azt el sem tudja képzelni, milyen nyomorúságos dolog a szenvedés, de, ha megígérném, hogy vigyázok rád? Ha fognám a kezed, amíg fellépkedsz, és támasztanám a derekad, ha már fent vagy? Olyan jó lenne, Anya! Úgy utálom már, hogy a Remény számunkra csak egy üres szó. Na, gyere, Anya, ne kéresd magad, add a kacsódat! Simf 4. Szilasi Katalin Idill Anya. Anya meg apa. Anya meg apa meg gyerek. Fotók. Család a falon. Nincs látkép, messze a nagyvilág. Egy kacsónyi a remény. Francesco 5. Simf Talán, ha újra Aludj csak drága gyermek, aludj. Addig anya, és apa dolgozik. Tudod, anya nem kíméli kis kacsóját, nappal a pénztárgépet püföli, este pedig mos, főz, vasal, takarít, az ágyban is tudja a dolgát. Apa is álló nap hordja a cementes zsákokat, este pedig, megváltja a világot. Sosem adhatjuk fel a reményt, hogy egyszer más látképre ébredünk. Te meg csak aludj, drága gyermek. Várjuk az eljöveteledet. Oláh I 6. Ötvös Németh Edit káoszos reménytelen kaszkadőrök próbálják a világot jobbá tenni elviselni falu végén csúf álmok szemétdombján keresgélve lyukas kancsót találok gyönge kacsó kézbe veszi alkoholból kortyolna de az edény régen üres gazdája a pokolban apa nyakán súlyos kolonc eltartó és kábult agy papír nincsen gyűrűtlen ujj minden másnap rámutat főbe lőjem felnyársaljam gerinc mellett kitömjem gyermek miatt tűr a férfi út közepén dühösen hányan vannak ily helyzetben krokodil a számvevő látképrajzát működtető elektromos habverő áram nélkül semmit sem ér anyacsavar tekerő műkörömre építhető ragadozó törzsvevő 7. Kiss Anna Mária a szegény kisgyermek panaszai apa mindig játszott velem ha bebaszott a világvége lehet ilyen de anyának ez nem vicces mert olyankor sír és rimánkodik neki ne mondja a gyerekek előtt hogy takarodjon ez az egy reménye van alig hiszi már hogy dologtól megcsúnyult kezét valaha valaki kacsónak mondaná de anya is gyermek és apának is reménytelen látképei vannak arról tényről hogy a világ semmilyen Vajdics A. Szilasi K. Ötvös. EXTRA: Vajdics Anikó: Hejjehujja (álnemzethy/álnépiesh) De kicsi lett a nagyvilág! Mégis akad, ki nekivág: csupa ötlet- s hormonszegény, reményfüggő álszökevény. Hejjehujja, haj! Apját, anyját itthon hagyja? Gyermek volt, most sátán fattya? Nem láthatják, csak a szkájpon? Nem vághatják többé szájon? Hejjehujja, haj! Nézd csak, mama, ez egy látkép, úgy mondják itt: icc ö lendszkép. És most báj, báj, kisszi, kisszi, a kacsódra egy nagy pusszi. Hejjehujja, haj!

Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!