NAPLÓK: Hetedíziglen
Legutóbbi olvasó: 2025-09-16 17:14 Összes olvasás: 399405Olvasói hozzászólások nélkül| 3459. | Szilasi Katalin: vers | 2021-01-24 14:47 |
Szilasi Katalin
Az én bűnöm
Terepszínű újra a reggel,
az ég épp, hogy csak kék
kicsit. Nyakadon
göndör szőrök az álompihék.
A gyűrött takarót
magamra csavarom,
ahogy kérge őrzi a fát.
Óvom tőled a megszokott,
kényelmes magányt.
Közénk képzelek
gyűrődő utat,
helytelen szót,
mi fönnakad
a vékonyka fonalon,
mely talán még minket
összeköt.
Lásd, mea culpa lenne ez,
hiszen pálcát török
önmagam fölött. |
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
