NAPLÓK: Hetedíziglen
Legutóbbi olvasó: 2026-07-21 11:17 Összes olvasás: 505921Olvasói hozzászólások nélkül| 1429. | Oláh Imre: Vers | 2019-12-16 20:16 |
Oláh Imre:
Kendőzetlen kór
A Galambóc utcai ház előtt
egy csokor virággal toporgott Laci,
- későbbi cipőgyári igazgató -
fess úriember.
Az ajtó mögött Márta apja,
féltve őrzött lányával,
- későbbi igazgatói titkárnő -
ki gyerekkora óta szerelmes.
A II. Világháború földrengéseit
egy pincében vészelik át.
Ma ragyognak, pedig 1956. év
novemberét írjuk.
Újra a dőlésszögig borul a világ.
A Zenta utcába egy gyerekággyal
jutnak, itt a nászéjszaka. Csak
még náluk rejtőzik egy rokon is.
A diszidálást félbeszakítják,
6:18-kor a vonatot elhagyva.
Márta sebtében csak 1 bugyit
és 2 pár kolbászt pakolt.
A közös életüket egy újabb,
- pontosan Márta által beajánlott -
titkárnő tépi szét, aki nem volt
éppen nebáncsvirág típus.
A későbbiekben Márta, apját,
öccsét és Laci apját gondozza haláláig.
Nyolcvanöt évesen is hű marad
a Szalay Lászlóné névhez.
Kérlek, ha a Bánát utcában jártok
öleljétek meg, s mondjátok:
"Puszilom Mártikát!" Ebből
tudni fogja, ki vagyok, s hogy szeretem.
|
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
