NAPLÓK: Kávé, tejszín nélkül Legutóbbi olvasó: 2024-11-21 16:02 Összes olvasás: 35016170. | [tulajdonos]: utókor nélkül | 2023-01-11 14:54 | A macskánk lábnyomai kis ideig látszottak a hóban. Alig esett hó, az is elolvadt hamar, a nyomok eltűntek. Kit érdekel? Elza azért nyávog, mert éhes. Régebbi korok emberei folyton azon ügyködtek, hogy valami nyomot hagyjanak maguk után a világban. A vastag hótakarót, ami ezeket a nyomokat tartotta, kultúrának hívták. Amit alkottam, ércnél maradandóbb, írta egy római költő, akinek a nevével ma már egy húszlájkos mémet se lehetne összehozni. Vagy japán volt? Nem tudom. Megváltozott a klíma. Eltűntek az évszakok. Mi, itt a kétezres években nem nyomot hagyunk, hanem szemetet termelünk. Szemetet eszünk, és mérget szarunk. Minden, amit használunk (egy ideig) szemét. Szemétből vétetünk, és szemétté leszünk. A halálunk is szemét, testünket szemétégetőbe vetik. Szemetet szórunk a térbe, szemetet szórunk az űrbe, a virtuális valóság révén pedig képesek vagyunk szemetet transzportálni a múltba, és a jövőbe is. Szemetet bámulunk, szemetet olvasunk, a szemét nyelvét írjuk és beszéljük. Ami nem szemét, az nem látszik ki a szemétből, de ha mégis látszana, nincs, aki megkülönböztesse tőle. Szemét szemekkel nézünk. Ám, ha mégis akadna olyan csillogó fenomén, és az a megkülönböztető tekintet, akkor juthatna eszünkbe komolyan, hogyan tűnik el macskánk lábnyoma a hóval együtt. A sárral együtt. A bolygóval együtt. Érdekes. A történelemben most másodszor fordul elő, hogy alkotó embereknek azzal kell számolniuk, hogy nem lesz utókor, s hogy műveik által sem célozhatják meg az örökkévalóságot, az időben távolibb közösségeket. Hogy nem lesz, aki őrizzen, átadjon, tanítson, és nem is lesz kinek. Az alkotás pszichológiájának utolsó, még nem kutatott területéről beszélek. És most nem arról van szó, hogy "valakik megnyomják-e a gombot" vagy sem. Most úgy vagyunk, mint nagyon korai őseink, akik barlangba húzódva hallgatták a szél bömbölését, a rettentő égdörgést, látták a villámok bombáit becsapódni, és csak próbálták túlélni, hogy náluk nagyobb erők játszanak velük. Alig van több eszközünk befolyásolni a történteket, mint annak idején a sámánok tánca, vagy a puszta imádság. Vagy egy akármilyen regény. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|