NAPLÓK: Kicsi Ólomkatona
Legutóbbi olvasó: 2024-12-04 09:36 Összes olvasás: 40893| 296. | [tulajdonos]: újra | 2022-08-11 19:51 |
Kibírhatatlan
Bíborszínű a nyugágy, ahogyan az égalja is:
bíborba borul a Vizcayai-öböl.
Úszás után még nedves a bőröm,
a szél maró és hideg, vihar készül.
Csak hadd fájjon, ahogy a tenger
cseppenként tűnik el rólam.
A föveny, mint az összegyűrt szőnyeg
a lomha lábak alatt, megőrzi a rajta taposót:
pakolnak körülöttem, s viszi innen mindenki,
amit félt: tárgyait, életét.
De ember nélkül sem üres e táj.
A könyvet, mit helyettem már a szél lapoz,
vízpermet lepi el,
elmosódnak a sorok könnyek nélkül is.
Kibírhatatlan a zaj, a hullámok, az ég, a víz
kibírhatatlan, akár a csend.
Érzem, mindjárt eltörök,
ahogy ülök és várok rendíthetetlenül
valami nálam nagyobbra,
s várom, hogy fájjon valami végre
sokkal jobban, mint ez itt, legbelül. |
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
