Frady Endre: prófétás novella :)

NAPLÓK: Frady Endre
Legutóbbi olvasó: 2025-09-16 22:36 Összes olvasás: 125724

Korábbi hozzászólások:

644.	[tulajdonos]: prófétás novella :)	2018-10-12 11:06
PARÁZS Parázs Jenő finnyás és tüttyögő ember volt, azaz nem pont az a fajta, aki igazán felszabadultan jól tudná érezni magát például egy antarktiszi fogolytáborban. Így aztán úgy döntött, hogy továbbtanul. A már-már túl patinás Sándor Móric Ördöglóvasútépítő Szakközépiskola szín kettes érettségije után beadta jelentkezését a Siránkozó Jeremiás Prófétaképző Főiskolára. Az elsőnek bejelölt divatos TOTÓ-LOTTÓ karra az ottani másfélmilliárdos túljelentkezés miatt természetesen nem tudott bekerülni. A magas színvonalat ezen a karon úgy garantálták, hogy csak az igazoltan legeslegtehetségesebbek, azaz az ott tanító professzorok génjeit közvetlen örökléssel önmagukban hordozó fiatalok nyerhettek felvételt. Parázs Jenő sajnos a jól fizető állást ígérő TV-Mágus, Sajtó Horoszkóp Készítő és Látványmeteorológus karokra sem jutott be. Így került a pusztába kihelyezett és nem túl népszerű Közönséges Fenyegetőző Próféta karra, ahol az átlagosnál valamivel sötétebb tónusú fantáziája miatt a Nemzethalált Vizionáló szakirányt választotta. Itt a pusztai tagozaton boldogok voltak az ingerszegények, és Parázs Jenő is majdnem, de ő inkább nem. Boldogtalanságba hajlását főleg a siralmas gyakorlati eredményei, azaz inkább eredménytelenségei okozták. A képzésének négy éve alatt ugyanis egyetlen általa megprófétált nemzethalál sem következett be, sőt, a konyhát uraló svábbogár törzsek az időnként kiborult erdei-mézes sáskafőzelékes kondér eredményeként pont az ő ottléte idején erősödtek meg és indítottak sikeres hódító hadjáratot a százfős kollégiumi hálószoba ellen. Parázs Jenő sok időt töltött a pusztában tökegyedül, ha leszámítjuk mindazokat, akik még rajta kívül szintén épp akkor töltöttek ott időt. A puszta sok mindenre megtanította. Például arra is, hogy hogyan lehet homokba lábujjal grafikonokat rajzolni, melyek a hitelre vásárolt személygépkocsik értékcsökkenési időfüggvényét ábrázolják tetszés szerinti törlesztési futamidőkkel. A pusztában látta be annak az ősi mondásnak az igazságát is, mely szerint „Nem pörög a paraszt, ha nem fújja a forgószél”. Parázs Jenő a karakterét, mely nem pont az a fajta, aki igazán felszabadultan jól tudná érezni magát például egy antarktiszi fogolytáborban, és az erős napfényben fűzölden csillogó fülszőrzetét egyaránt keserédes anyjától, özvegy Parázs Béláné született Tűzokádó Matildtól örökölte. „A dinnye nem esik messze a fájától.” – állapította meg Parázs Jenőről kárörvendve nyelvet nyú’tón Iszák professzor, majd elégedetten megnyalta félszáraz vörös ajkait. Távoztában a gyomrából ki lehetett hallani az épp a máját károsítgató mintegy három liternyi Homoki Gyomorrúgó habzó hullámverését. Így érkezett el Parázs Jenő szóbeli államvizsgájának napja. Kollégiumi egyenruháját, a bőrövvel derekasan összekötött teveszőr kabátját, hátán a végzős hallgatókat jelölő mindkét púppal, gondosan megigazította, majd a látványt ellenőrizve a latrina tükörtócsájában, döngő léptekkel indult el a tanári szoba felé. Dús szemöldökét fenyegetően összeborzolva vadul berúgta a vizsgaszoba vályogfalát és mindkét kezét az ég felé emelve fisztulás fejhangon ordítva belekezdett szakdolgozatának ismertetésébe: „Rühös dögevő fattyak! Ti, saját okádékotokban röfögve dagonyázó elfajzott alfajok! Ti, leállósávban bömbölve tucctuccot hallgatva előző kétajtós szekrények! Hogy a génmanipulált műbiokukacok nyála kössön meg a szátokban, ti, körgyűrűépítést akadályozó és kreditrendszert bevezető gyorsan bomló szapienszek! Hogy örömtáncolva hálát adó gyásznép feketüljön körétek, ti perverz és parázsna…” „Parázna” – szakította félbe egy professzor, aki maga is profi próféta lévén sokat profitált a folytonos világvégeváró hangulatkeltésekből – „Folytassa kérem! Nagyon érdekes a témavázlata!” A nyelvbotlása okán két félbe szakított Parázs Jenő ekkor azonban már témájával együtt a földön hevert és szemmel láthatóan semmivel sem érezte magát felszabadultan jobban önnön vérszökőkútjában, mint például egy antarktiszi fogolytáborban. Halála előtt előhörgetett utolsó mondata, a „Hát ezért döntöttem úgy, hogy továbbtanulok?!”, még aznap szállóigévé vált, és fizetésnapokon azóta is szinte menetrendszerűen gördül le sok-sok finnugor orvos, mérnök és tanár ajakáról… Kedves értelmiségi olvasóm! Az Ön polcáról se hiányozzon Parázs Jenő: Nemzethalál című szakdolgozatának digitálisan felújított DVD változata! illusztrálva: http://fradyendre.blogspot.com/2009/09/parazs.html

Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!