NAPLÓK: Etzel Mark Bartfelder Legutóbbi olvasó: 2025-11-11 12:32 Összes olvasás: 57823| 421. | [tulajdonos]: haláli ez meg az | 2022-06-14 10:38 | BÉ-
Sokféle félelmet szívhat magába a halál. A számomra legijesztőbb képzetben, a halál az örök bénultság és az örök tudatosság elegyeként nyilvánul meg. Tudatosság, aminek megváltoztathatatlan tárgya a bénultság. És ezen állapot örök érzelme a bénultság szörnyű ijedelme.
A LÁNY, AKI A KENYÉRRE HÁGOTT
"Hanem amikor odaért az ösvényhez, amely a lápon vezetett keresztül, zsombékok és apró tócsák között, fogta a szép fehér kenyeret, és ledobta maga elé a sárba, hogy arra lépjen, és ne érje sár a cipőjét. A fél lábával már rajta állt a kenyéren, a másik még a levegőben volt, amikor a kenyér egyszer csak süllyedni kezdett; süllyedt vele Inge is, már térdig, már derékig, s végül csak a felszálló buborékok beszéltek róla, hogy valakit lerántott magához a láp.
(...)
Éppen oda került Inge, a láp konyhájára, s ott bizony nem bírja ki sokáig az ember. Olyan bűzt árasztanak az üstök, fazekak, hordók, hogy szédülni tőle; egymás hegyén-hátán hever a sok edény, elállja az utat, s ha egy kis résen mégis kivergődik az ember, nyirkos, hideg testű békák meg utálatos, kövér kígyók közé jut, amelyek nagy seregekben gubbasztanak a konyha körül. Hát ide süllyedt le a kevély Inge, a láp bűzös konyhájába, a nyálkás csúszómászók közé. Borzongott és dermedezett az utálattól, de nem menekülhetett; lába odanőtt a kenyérhez, amely úgy húzta lefelé, mint a mágnesvas a tűt.
(...)
Amikor a kenyérre tapadt Ingét meglátta, orrára ütötte a pápaszemét, és jól szemügyre vette.
- Szemrevaló lány! - mondta. - Add nekem a mai nap emlékéül. Szép talpas szobor lesz az unokáim szobájában.
(...)
Bizony nem, mert a háta, a dereka, a karja kőmerevvé vált, olyan lett a teste, mint egy eleven kőszobor, csak érezni tudott, mozdulni nem. Éppen csak a szemét forgathatta, s jól láthatott mindent maga körül, de bár inkább nem látott volna! "
(Hans Christian Andersen)
Sokszor ölel magához az a sejtelem, hogy nem az érzelmeink a végeredmények, az okozatok, hanem ellenkezőleg, belőlük származik minden, megannyi prima cusa az összes érzelem. A bénultság miatti szörnyű íjjeldelem prima causa mint minőség, hatásosság és élmény vagy "halmány", kenterbe ver mindent. Számomra.
-NA | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
