NAPLÓK: Ellenőr naplója Legutóbbi olvasó: 2024-05-06 05:25 Összes olvasás: 30814| 8. | [tulajdonos]: végzetesen elszürkül | 2003-03-17 09:15 | | Tegnap ezt olvastam: Az ember a redukció örvényében él, ahol az életvilág, melyről Husserl beszél, végzetesen elszürkül, ahol a lét feledésbe merül. Öregszem, ezt abból vettem észre, hogy mostanában tetszik a bajusz. Ma reggel például megkívántam Katona Kálmánt (az Ellenőr rájött, hogy Tom Selleck alakítja). Ráadásul egy ideje már csak merő kötelességből és szeretetből kiabálok. Van három munkahelyen, tehát egy sincs, szeretek három férfit, tehát egyet sem, nem tudok nemet mondani, tehát igent sem. Lavírozós életmód. Hétvégén eltévedtem egy szállodában és az egy emelettel lentebbi, alattam lévő szobába nyitottam be. Véletlen, vagy csapda tán? | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 7. | Tóni: Ellenőrnek | 2003-03-15 21:56 | | Olvasnélak, csak mit ? A munkalassítás Téged is lelassított, hogy nem írsz. | |
| 6. | [tulajdonos]: állítsak keveset | 2003-03-07 09:25 | Kifejlesztettem munkahelyi osztályharcos (alullévők) stratégiámat, ennek jellegzetes tartozékai: munkalassítás, színlelés, álengedelmesség, tettetett tudatlanság (a vadorzást és a gyújtogatást később vetem be). Csendben űzöm ezt. Reménykedésre roppant jó okom van: a szocialista társadalmi berendezkedés erodálódásához is ilyen kis egyéni stratégiák járultak hozzá nagyban. Látszólag kooperálok, valójában dezertálok. Kitartok. Várok. Munkalassítok. Még mindig a Kiszámíthatatlan Hülyeségben hiszek. Meg három férfiben. Ma ezt olvastam: Mindent megmutatatni annyi, mint mindent ködösíteni. Meg ezt: Az egyenesség kifizetődő, különösen, ha az a hír járja valakiről, hogy körmönfont. És még ezt is: Állítsak keveset, legyen észrevétlen, ahogy visszavonom. Még meggondolom.
Dalmi! Olvasd továbbra is az Ellenőrt!
| |
Olvasói hozzászólások nélkül| 5. | dalmi: :-) | 2003-03-06 15:21 | | jó olvasni téged:-) | |
| 4. | [tulajdonos]: hátsó ajtón | 2003-03-04 09:18 | | Pécsen van egy ért.fogy. fiú, aki virágot árul, van egy öregasszony akitől mindent megveszek, bort, savanyúságot, mert nagyon akarja, hogy megvegyem, mert félek tőle, lakik velem szemben egy asszony, aki ha meglát trágárságokat kiabál, három hónapja a hátsó ajtón járok ki, van még egy tangóharmónikás fiú, meg egy perecárus ember, egy részeges polgármester, vannak galambok, kóbor macskák, papok, egy magányos cédrus és öt torony. Van itt három férfi, akit szeretek. Pénteken betévedtem egy pincébe, ahol mindenki tizenhat volt és mindenki egyedül táncolt, csak egyvalaki aludt ülve. | |
| 3. | [tulajdonos]: magam valamihez | 2003-02-28 09:13 | Nyilván ez az örök tél. Ma nyilván nem keresnek. Új valláson gondolkodom. Nyilván már Ön is észrevette, hogy a világban a dolgok nem ok nélkül történnek, van valami kozmikus rendezőelv. Ez a kozmikus rendezőelv a Kiszámíthatatlan Hülyeség. Most ebben hiszek, kell magam tartani valamihez. Szőcs Géza mondta: Szerintem az Úr - vagy bárki más, ha más volt a tettes - az
ember megteremtésével végzetes bizonytalansági tényezőt épített be a rendszerbe. Nem más ez, mint a Kiszámíthatatlan Hülyeség megjelenése a világot szabályozó erők között. Most meg Wonnegutra gondolok, mert ez kicsit olyan. Kora reggel pezsgőt ittam, elolvasom huszadjára a Pombásan buszozunkot. Mert az nekem jó. Ma nyilván nem keresnek.
| |
| 2. | [tulajdonos]: megúszok | 2003-02-24 13:31 | | Anyám jósnőkhöz és halottlátókhoz jár, néha pszichológushoz. Tegnap telefonált, hogy nagy súlyú lány unokája fog születni. Rám gondolt. Tegnap egy asszony az utcán illedelmesen, de kissé túlfűtötten köszöntött, állította, hogy rontás van rajtam, ő le tudná venni. Kérdem mennyiért. Mondja 200ért. Mondom jó. Levette. Lehet, hogy anyám nagysúlyú lányunokája volt az. Mindent megúszok. | |
| 1. | [tulajdonos]: reggel | 2003-02-20 16:27 | Koszos kisokos feliratú bögréből vízben oldott plussz multivitamin tablettát szürcsölök, a szemem meg kurvára fáj, ezért kinyomtatok mindent, amit más reggeleken, amiken nem épp a szemem szúr, el szoktam olvasni a tévéről, mert a szememnek akkor a legeslegszarabb, mikor a monitorra bámul ő, épp ezért most a tintasugaras epson stylus photo ex nyomtató, a korlátlan felelősségű társaság tulajdona, leltáriszáma előttem ismert, de agyból felidézni jelenleg képtelennek bizonyulok, zakatol, körülbelül úgy, mint egy 1893-as morzekészülék -csak feltételezem, hogy már akkor fel volt az találva, technikatörténeti tudásom mindig is jelentéktelen volt- letapogat sorra minden kis pixelt a titokzatos szerkezetével jól. Várok, mint egy kövér nyugodalmas természetű pók, valakinek hamarosan nagy szüksége lesz rám, bejön a 006-os feliratú szobámban, aminek ajtó melletti üvegezett fatartójában egy a/4-es lézernyomtatáshoz alkalmas fehér színű lapon ott van a nevem, az enyém, corpus delicti, bekopogtat szőrös, vagy kövér kezeivel, köszön majd a szájával, és azt mondja, hogy kellene.... én meg azt, hogy jó mindjárt, de az is megeshet, hogy a panasonic automatic dialer speakerphone készülék kezd el majd csörögni az ő megszokott dallamán, amit majd meghallok a füleimmel, és egy hang, ami nem belélegezhető, nincs szájszaga, lehet rekedt női, rekedt férfi vagy nem rekedt női, vagy nem rekedt férfi, azt mondja, hogy lenne egy kérése, mondom majd, hamarosan. Szívemnek sem kedves a reggel.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
